Semmi jelkép: interjú Szőcs Petra rendezővel (OrientPress)
(kiadvány: Kétvízköz)

2013.06.12 18:56

Kétvízköz nem jelkép - létező hely, mégis olyan, mintha álomban látnánk: ódon utcák, alak-és névváltó lakók, ezerféle, szeretetből és aggodalomból szőtt elhallgatás. Szőcs Petra költővel, rendezővel a gyerekkor tereit jártuk körbe új verseskötetéről, a Kétvízközről és rövidfilmjéről, A kivégzésről beszélgetve. Forradalom, fikció és Friss Hús a terítéken.

A kivégzés Ceaușescu-házaspár likvidálásának időpontjában játszódik, közvetlenül azonban egy erdélyi, kolozsvári család drámáját mutatja be. Mi a kapocs - ha van ilyen - az új film és korábbi rövidfilmjeid (Aki bújt, A mindenes) között, hogyan illeszkednek egymáshoz?


A film többet vállal, mint az eddigiek, ezért is tartott két évig a forgatás, és a márciusi Friss Hús fesztiválon bemutatott verzió sem a végleges, ezen is változtatni szeretnék - két hete hozzáforgattunk a filmhez. Ami a filmek közti kapcsolatot illeti, itt a gyerekkel folytatott munka lehet a leghangsúlyosabb; a korábbiakban is vannak gyerekek, mivel velük és általában az amatőr szereplőkkel könnyebben tudok együtt dolgozni, mint a profikkal. Tematikailag viszont nincs kapcsolat, legfeljebb a hangulat szempontjából.

A diktátor házaspár 1989-es kivégzése csak hátteret jelent a filmben, a fővonalat egy örökbefogadott testvérpár családi-beilleszkedési küzdelmei jelentik. Miért választottad ezt a történelmi fordulópontot, ami a film címét is adja?

Személyes okok miatt. Kolozsvári születésűként nekem nagyon meghatározó volt az a pár nap, tisztán megmaradtak róla gyerekkori emlékeim. Izgalmas volt, végre történt valami, amiről addig beszélni sem mertünk. December 21-én - a romániai forradalom kitörésének napján - éppen szemorvoshoz vittek, fél éves ellenőrzésre, és a vizsgálat során kitágították a pupilláimat, annyira, hogy utána nem is láttam pár napig. A forradalomból így csak foltok, hangok maradtak meg, és bosszantott, hogy lemaradok a látványról. Talán ezért is játszottam újra az egészet. Azt nem tudom, hogy jól illeszkedik-e a két szál – a Fris Hús után több olyan véleményt is hallottam, hogy a háttér a leválik a személyes történetről – ám tény, hogy akkoriban nagyon felrázta és stimulálta az embereket, a közvéleményt ez az esemény. A kivégzés brutalitása kérdés és játék formájában ismétlődik a gyerekek mindennapjaiban, és hasonlóan durva válaszokat szül. Ez vezet a filmben odáig, hogy kislány hősöm egy ollóval aztán kézen szúrja egyik, őt megsértő osztálytársát.

A főszereplő testvérpárt örökbe fogadó szülők kevés szerepet kapnak a filmben, inkább csak elfojtott viták vagy elhallgatásaik formájában vannak jelen. Miért?

Ezt a szálat tényleg minimálisra vágtam, inkább a gyerekekre akartam helyezni a hangsúlyt. A történet laza, epizodikus szerkesztése mellett ez egyébként nem okoz problémát, döccenést a filmben - a szülők amúgy sem érintkeznek túl sokat a gyerekekkel, csak a nagyapa, a Tata figurája.

Erős jelenet a kivégzésben, amikor az iskolában a gyerekek tanárnőjük utasítására kitépik tankönyvükből Ceaușescu fényképét. Megtörtént eset?

Nem, ez fikció. Viszont emlékszem képégetésekre a középületek előtt, és előbb-utóbb mindenki kitépte azt a fotót a könyvekből, külön kérés nélkül is. Mindenesetre most örülök, hogy egy tankönyvemben mégis megmaradt, ezt fel tudtam használni a filmhez.

Milyen szempontok alapján választottál szereplőket?

Hosszú ideig nem találtam megfelelő szereplőket, ezért is tartott ilyen sokáig a forgatás. Két évvel ezelőtt kezdtem el az egészet, de már egy évvel azelőtt kerestem a megfelelő főhőst - ez alatt egy nagyjátékfilmet el lehetett volna készíteni. Olyan karaktert kerestem, aki zaklatott, erőszakos, mégis érzékeny - alapvetően egy fiút akartam, aztán eszembe jutott, hogy árvaházban keressek alanyt, hiszen a normális családban élő gyerekek általában jól tápláltak és kiegyensúlyozottak, szóval nem illenek a képbe. Így jutottam el a dévai árvaházba - és találtam rá egy kislányra, akiben minden megvolt, amit kerestem: egyszerre volt félelmetes és gyönyörű számomra. Az ő kedvéért írtam át a forgatókönyvet.

Ezt megtetted később is, a Kivégzés újabb verziójából kihagytad az árva-szálat, a két gyerek itt már a család vér szerinti tagja. Erre miért volt szükség?

Mert az árvaság témája túl sok volt ehhez a filmhez – van itt rendszerváltás, családi dráma, válás, megcsalás, az egyébként kidolgozatlan árva- vonal csak még zsúfoltabbá tette a történetet. Ráadásul, a Friss Hús után sokan nem is jöttek rá, hogy a testvérpárt örökbe fogadták, ami szerintem komoly probléma. Ezért forgattunk még egy jelenetet a filmhez, ami a helyére teszi a dolgokat.

Hamarosan megjelenik első versesköteted, Kétvízköz címmel, amely sok szállal kapcsolódik A kivégzéshez, közösek a szereplők is.

A világ ugyanaz, a testvérpárral legtöbbet foglalkozó nagyapa, Tata pedig a kötetben is központi szerepet kap - ezt a szerepet ezt egyébként saját nagyapám töltötte be a filmben,versekben egyaránt. A két produkciót együtt látva, olvasva megjelenik egy nem teljesen koherens családtörténet. Persze, egy versekben megjelenő világnak nem is kell egységesnek lennie.

Álomszerű, elúszó történetvezetésű könyvről beszélünk, amiben sokszor a szereplők neve és neme is megváltozik, például Roróé. Hogyan lehet ezt kívülállóként követni?

Nem kell feltétlenül követni, és az sem baj, ha a szereplők folyton alakulnak - nem szeretnék megfelelni az ilyen olvasói elvárásoknak, elvégre nem dokumentumregényt írtam.

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Koncz Tamás, OrientPress Hírügynökség, www.orientpress.hu , 2013. június 12.

2013-06-12 16:02:40
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Kovács András Ferenc
"Örömzene darabokban"
Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ