Családi kiadás - Esterházy Péter és Marcell a Margón (Könyves Blog)
Gerjedünk. A Prezi főhadiszállásán összegyűltek egy emberként szisszennek fel (ha lenne csillár a meseszép kazettás mennyezeten, mondanám, még azon is lógtak, annyian zsúfolódtunk össze itt csütörtök este), Esterházy Péter kezében azonban rendre megadja magát a mikrofon. Ez már a műsor része, egész délelőtt ezt gyakoroltuk, ironizál EP, majd helyreáll a rend, mindenkinek lesz hangja. Szól? Szól, szól. Kezdünk.

A Závadák, Péterfyk, Grecsók után a Margó Rokonok című estjén ezúttal Esterházy Péter író és Párizsban élő képzőművész fia, Marcell libbenti fel kicsit a függönyt, és enged némi betekintést a családi mindennapokba. Lesz szó itt a történelmi név súlyáról, a fotók évtizedeken átívelő összekapcsolódásáról, egy emlékezetes marseille-i igazoltatásról, és még egy óriási szarvasbika is előkerül. Először azonban egy kis családi névtannal indítunk, az estet levezénylő Winkler Nóra ugyanis arra kíváncsi, hogyan szólítja egymást apa és fia. Papa, Marcell. Ez eddig még rendben is van. Van még egy, de azt nem akarom elmondani, böki ki Esterházy. Helyette elárulja, hogy fia megszólításakor dívik még a Cselló is, a Marcsellóból, igaz, így inkább a nagybátyját szólítják, pedig ő Marci. Ha édes fiamnak szólítja, „akkor nyilván baj van”. Esterházy Marcell végül elárulja a titkos becenevet. Csumpi. „Én találtam ki magamnak 3 évesen. De ezt most mindenki felejtse el.”

Amikor Winkler Nóra arról faggatja, mennyire okozott neki gondot, hogy Esterházy Péter fiaként nőtt fel, Marcell nevetve válaszolja, hogy iszonyúan nyomasztotta. Azt azonban ő is elismeri, hogy abban, hogy Franciaországba költözött, nyilván benne volt, hogy megpróbált „leszakadni erről az egészről”. Az országváltás azonban ebben a folyamatban – teszi még hozzá – nem megoldás, hanem segítség volt. Esterházy szerint a gyerekei sokáig nem voltak meghatódva attól, hogy az apjuk például a tévében szerepel, az ismertséggel járó bonyodalmak inkább egyetemista korukban jelentkeztek, ő azonban rájuk hagyta, oldják meg.

Tovább!


Kiss Orsi

Forrás: Könyves Blog ( 2013.06.07.)
2013-06-07 14:44:18
„egymás szavait visszhangozzuk”
A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és...
A gyász és a vigasz könyve
Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú...
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ