Istennők és habok (Pont Kultportál)
(kiadvány: Hősnők és írók)

„Milyen hab az istennő? Nagyon sokfajta hab van. Fehér habtaréj a tenger hullámain, barnás hab az áradó folyón, apadt sörhab, gyöngyöző pezsgőhab, borotvahab női lábon, borotvahab férfiarcon, és így tovább… Fincsi, édes, túl édes, fehér.”- hangzik el válaszként Scherter Judit interjúkötetében, aki legnagyobb íróinktól kérdezte meg, milyenek is a halhatatlan hősnők, ha férfiszerzők tollából születnek meg.

Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? – teszi fel kérdéseit Scherter Judit, aki interjúkötetében a titokzatos metamorfózis nyomába eredve kilenc íróportrén keresztül rajzolta meg regényhősnőik szövevényes birodalmát. Filológusi alapossággal, oknyomozói szívóssággal és lélektani éleslátással felvértezve sincs könnyű dolga a kérdezőnek, akinek feltett szándéka, hogy közelebb jusson a végleges válaszokhoz. Mégis falakba ütközik, hiszen a téma magában hordozza az alapvetően összetartozó női és férfi princípiumok szembenállását és szétbontásának igényét. A szerzők sokszor legfeljebb saját, a kérdések természetéből fakadóan biografikus tapasztalataikat oszthatták meg, igyekezve a szépirodalom fiktív világán belül maradni. Joggal merülhetnek fel a könyv tétova bevezetőjében taglalt kétségek: Kérdéseimen keresztül kukucskálni akartam, leskelődni? Ablakon belesni egy üres szobába, ahová éppen belép valaki, de csak azért, hogy leoltsa a villanyt? [...] Miért akartam kérdéseket feltenni, amikor voltaképpen minden kérdést tolakodónak érzek? […] És miért éreztem mindvégig, hogy egy feminista angyal áll mögöttem lángpallossal, és mindjárt lesújt?

Freud pszichoanalitikus fejlődéslélektani modellje óta ugyan cáfolható a személyiség egységes mivolta, de a strukturális tartalmaihoz való egyértelmű hozzáférés nehézkes, a problémát pedig a jungi kollektív tudattalan archetípusai tovább árnyalják. Elég csupán a társadalommal érintkező szerepszemélyiségre, a persona-ra vagy a férfiakban mélyen lakozó nőre, az anima-ra valamint párjára, a nőben élő férfira, az animus-ra gondolni. Nádas Péter az attribútumok összekapcsolódásáról, az emberiről így írt: „vannak-e egyáltalán nemek, avagy csak ember van, az emberek alkata, az alkatnak tulajdonságai, a tulajdonságoknak relációi és különböző szempontok alapján felállítható hierarchiái, s akkor a sexus csupán egyetlen elem e rendszeren belül […] Nem a neme szerint beszélek [valakinek] az alkatáról, hanem az alkata szerint beszélek a neméről.” Párhuzamos történetek kapcsán Nádas felettébb veszélyesnek nevezett azonosulásról számolt be az évekig tartó írás folyamata alatt. Szinte egészen a határig merészkedve, testileg vált eggyé főhősnőivel. Az erotikus jelenetek tüzetesen vizsgált, már-már dokumentarista jellege az író egy kevésbé ismert oldalára, az egykori fényképész hivatásához való elkötelezettségére is következtetni engedné az olvasót, ha a téma felvetése nem maradt volna el az interjú során. Meggyőződéssel vallotta, hogy figuráinak szerelmi élete nem spórolható el a szépirodalomból, amihez Mészöly Miklóssal folytatott, éjszakákba nyúló hosszú vitáiban is makacsul ragaszkodott. Darvasi László a feminim és maszkulin összetartozás kapcsán ugyancsak a nyelvbéli nemek hiányának jótékony hatására hívta fel a figyelmet, miközben Forgách András a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével a női figurák jól megalkotottságának veszélybe kerülésén aggódott.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: http://pontoldal.wordpress.com, 2013. június 11.

2013-06-11 15:00:47
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ