Nappá lett lámpafény (KönyvesBlog)

A kortárs szépirodalom iránt érdeklődő olvasóknak nem lehetett panaszuk az idei Könyvhétre; több száz cím jelent meg a könyves mustrára időzítve. A forgalmazói és kiadói sikerlisták nem okoztak igazán nagy meglepetést: a legkeresettebb kötetek népszerű szerzőink friss művei voltak (a magyar irodalom egyik nagyágyúja, Esterházy Péter kardozóstörténettel, az internet Petőfi Sándoraként óriási népszerűségre szert tett Erdős Virág verseskötettel, a nyomasztó témákról is bájos, nőcis nyelvezettel író Tóth Krisztina angyalföldi családregénnyel jelentkezett), amelyek mellé, „kvázi kortársként” csatlakozott Márai Sándor hagyatékból előkerült, most először publikált kötete. A hazai könyvkiadást dicséri, hogy szép kínálatot találhattunk fiatal szerzők műveiből is, amelyek (egyelőre) kevesebb kritikai figyelmet, népszerűsítést, reklámot kaptak. Most Potozky László Nappá lett lámpafény címen megjelent novelláskötetének bemutatásával próbálunk javítani az egyensúlyon.

A Csíkszeredában 1988-ban született Potozky Lászlónak ez a második kötete (és egyben premierje a Magvetőnél). Az első 2011-ben jelent meg, Áradás címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál. Munkásságát eddig két alkotói ösztöndíj, két debütdíj és két emlékdíj kísérte, írásai pedig számos határon túli és inneni irodalmi folyóiratban jelennek meg. Idén nyerte el a Narraton Novellapályázat díját, Három című írásával – jelen sorok írója ekkor figyelt fel a szerzőre.

Recenziónk tárgyát címe és borítója alapján inkább lírai műfajúnak tippelné a gyanútlan olvasó, azonban a fülszöveg eligazít bennünket: „Potozky László a magyar próza egyik legnagyobb tehetsége”. A kötetet Pintér József tervezte, ami meg is látszik (harmonikus tipográfia, csodálatos minőségű papír). A szerkesztést Darvasi Ferenc végezte (hibátlanul). (Itt osszuk ki a megérdemelt jó pontot a kiadónak, amiért minden tőle telhetőt biztosított új szerzője legoptimálisabb indulása érdekében, értve ez alatt az időzítést /Könyvhét/, a környezetet/fent nevezett szerzők új kötetei/, és a talán legprofibb hazai könyvművészt /Pintért/).

A novellafüzér tizenöt elbeszélést tartalmaz, amelyek ötösével, három részbe (ciklusba?) fűzve sorjáznak. Egy-egy szakasz címe rendre az első, a harmadik, illetve az ötödik novella címét viseli, ami kellemes arányosságérzetet ad.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Zöldi Viktor, KönyvesBlog.hu, 2013. október 23.

 

2013-10-23 11:50:00
A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
Fordította: Patat Bence
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ