Új lakó a múltból (Vasárnapi Hírek)
(kiadvány: Vadnai Bébi)

Önéletrajzi elemeket is tartalmaz a valós történetű új Bereményi Géza-regény, a Vadnai Bébi. A könyv szerzőjével az izgalmas alkotás születésén kívül az átpolitizált színházi közegről és családi titkokról is beszélgettünk.
 
BEREMÉNYI GÉZA 1946-ban született Budapesten, Vetró néven, a Bereményi nevet anyai nagyapja után vette fel 24 éves korában. Kossuth-díjas forgatókönyvíró, filmrendező, dalszövegíró. 1970-ben az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett. 1997–2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője. 2012. január 1. óta a Thália Színház és a Mikroszkóp ügyvezető igazgatója. Legismertebb filmjei: Veri az ördög a feleségét (1977), Megáll az idő (1981), A nagy generáció (1986), Eldorádó (1988), A Hídember (2001). Négy gyermek édesapja. 

– Hogyan ismerte meg Vadnai Bébi titkos szerelmi viszonyának történetét, amelyből megszületett Doxa, a regény egyik főhőse?

– Létező személy volt a Bébi, olyan nagyvilági, mint a regényben, az Operával szembeni palota a családjáé volt. Az igazi nevét nem árulhatom el, bár már rég nem él. Valószínűleg azért mondta el nekem a titokban tartott szerelmi históriáját, mert meg akart tőle szabadulni. Tizenkét órán keresztül ültünk együtt valamikor a ’70-es évek második felében, akkor mesélte el az egész történetet. Előtte kétszer találkoztunk úgy, hogy a barátom, azaz az ő fia is jelen volt. Nem jegyeztem föl semmit, csak megjegyeztem. Nagyon lekötött.

– Az 1940-es és ’70-es években játszódik a regény. Mik a különbségek és a hasonlóságok a két évtizedben?

– Az idő másképpen telik, ezt fedeztem fel. A háború éveiben nagyon gyorsan, a hetvenes években viszont a végtelenségig lassan telnek a napok. Amikor visszaolvastam a könyvet, rájöttem, hogy ugyanolyan hatósági és egyéb eljárások vannak a két évtizedben. És mindig van egy csoport, amelyik kilóg a társadalomból. A ’40-es években az anglomán, szmokingos mulatósok a Moulin Rouge-ból, aztán a ’70-es években a Kárpátiában összegyűlő korabeli, intellektuális csavargók, írók, akiket a regényben Törzsnek neveztem.

– És ma vannak ilyen „törzsek”?

– Vannak, sőt léteznek olyanok is, akik a Doxa nevű főhősömet máig példaképnek tekintik. Ott lappang a regény a regényben. A jelen megjelenik úgy is, hogy az egyik főszereplő már a műben elkezdi írni ezt a könyvet. És a mai idők szelleme akkor is ott van, amikor ugyanő kritikusan ítélkezik fiatalkori énjéről.

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Krausz Viktória, Vasarnapihirek.hu, 2013. október 28.

Megjelent a 2013. október 27-i lapszámban

2013-10-28 13:10:34
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ