Anna Kareninától és Bovarynéig (Kortárs Online)
(kiadvány: Hősnők és írók)

Scherter Judit saját bevallása szerint nem író. Először álnéven románcokat írt, majd receptkönyveket. Eddigi műveiben is a nők érdekelték, illetve a nőkkel kapcsolatos olyan témák, amikről nem szokás beszélni. A Nagymamakönyvben társszerzőként közreműködött, ezután szinte evidens volt a Nők, délutáni fényben: klimaxkönyv című kötet megírása. Most egy számára még érdekesebb témával kapcsolatban kutatott. Kilenc kortárs magyar szerző: Darvasi László, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos és Spiró György portréját olvashatjuk a kötetében. Az, hogy Scherter miért éppen őket kérte fel interjúra a könyve megírásához, sajnos nem derül ki egyértelműen, mindössze az interjúkban esik szó róla, hogy az ő nőalakjaik valamilyen szempontból érdekesek Scherter számára. Erről érdemes lett volna minimális tájékoztatást adni, így kis hiányérzet maradhat az olvasóban. De a szerkezet ötletes: színesíti a kötetet az is, hogy minden interjú után egy-egy idevágó részletet közöl az adott szerző valamelyik művéből, így az olyan olvasók is legalább részleges képet kaphatnak az interjúalanyról, akik esetleg még nem olvasták az adott szerző műveit.

A könyv elsősorban a szerzők által teremtett nőalakokról szól ugyan, de jelentős részben inkább az írók gondolatvilágába nyújt betekintést. Olvashatunk a módszereikről, arról, hogyan élik meg a nőszerepet, és egyértelműen kiderül, hogy íróként nehezebb egy férfinak nőt, mint nőnek férfit teremtenie. Megtudhatjuk, hogy van, aki színészi teljesítményként éli meg a női karakterek megalkotását, más ismerőseiről mintázza a nőalakjait, és arról is olvasatunk, mi történik, ha egy adott karakter mintájául szolgáló személy magára ismer egy regényalakban. Érdekes, hogy a legtöbbször Anna Karenina és Bovaryné kerül elő a beszélgetésekben mint inspiratív nőalak, Scherter az utószóban meg is jegyzi, hogy ez véletlen, tehát nem az utólagos szerkesztés miatt lettek ennyire hangsúlyosak.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Széplaki Berta, Kortárs Online, 2014. február 24.

2014-02-24 14:52:51
„egymás szavait visszhangozzuk”
A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és...
A gyász és a vigasz könyve
Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú...
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ