Scherter Judit saját bevallása szerint nem író. Először álnéven románcokat írt, majd receptkönyveket. Eddigi műveiben is a nők érdekelték, illetve a nőkkel kapcsolatos olyan témák, amikről nem szokás beszélni. A Nagymamakönyvben társszerzőként közreműködött, ezután szinte evidens volt a Nők, délutáni fényben: klimaxkönyv című kötet megírása. Most egy számára még érdekesebb témával kapcsolatban kutatott. Kilenc kortárs magyar szerző: Darvasi László, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos és Spiró György portréját olvashatjuk a kötetében. Az, hogy Scherter miért éppen őket kérte fel interjúra a könyve megírásához, sajnos nem derül ki egyértelműen, mindössze az interjúkban esik szó róla, hogy az ő nőalakjaik valamilyen szempontból érdekesek Scherter számára. Erről érdemes lett volna minimális tájékoztatást adni, így kis hiányérzet maradhat az olvasóban. De a szerkezet ötletes: színesíti a kötetet az is, hogy minden interjú után egy-egy idevágó részletet közöl az adott szerző valamelyik művéből, így az olyan olvasók is legalább részleges képet kaphatnak az interjúalanyról, akik esetleg még nem olvasták az adott szerző műveit.

A könyv elsősorban a szerzők által teremtett nőalakokról szól ugyan, de jelentős részben inkább az írók gondolatvilágába nyújt betekintést. Olvashatunk a módszereikről, arról, hogyan élik meg a nőszerepet, és egyértelműen kiderül, hogy íróként nehezebb egy férfinak nőt, mint nőnek férfit teremtenie. Megtudhatjuk, hogy van, aki színészi teljesítményként éli meg a női karakterek megalkotását, más ismerőseiről mintázza a nőalakjait, és arról is olvasatunk, mi történik, ha egy adott karakter mintájául szolgáló személy magára ismer egy regényalakban. Érdekes, hogy a legtöbbször Anna Karenina és Bovaryné kerül elő a beszélgetésekben mint inspiratív nőalak, Scherter az utószóban meg is jegyzi, hogy ez véletlen, tehát nem az utólagos szerkesztés miatt lettek ennyire hangsúlyosak.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Széplaki Berta, Kortárs Online, 2014. február 24.