Szeged város peremén. Interjú Szilasi Lászlóval (Kultúra.hu)
(kiadvány: A harmadik híd)

Szilasi László a SZTE Régi Magyar Irodalom tanszékvezető tanára, József Attila-, Bródy- és Déry-díjas író, irodalomtörténész. Új regényét február utolsó hetében a budapesti Hadik kávéházban, március elején a szegedi Grand Caféban mutatta be a Magvető Kiadó. A könyv keletkezéséről, struktúrájáról, az érzelmek megmentő szerepéről kérdeztük.

A bemutatón több megközelítése is elhangzott A harmadik híd című regénynek: Szegedet leíró városregény, generációs regény, hajléktalanokról szóló regény. Amikor elkezdte, tudta, hogy ez a három irány lesz meghatározó, vagy így alakult?


Városregény, generációs regény, hajléktalanokról szóló regény: olvasói szempontból helytállónak és nagyon hasznosnak érzem ezeket a jellemzéseket, de amikor nekifogtam a munkának, a besorolási lehetőségek egyáltalán nem érdekeltek. Egyszerűen regényt szerettem volna írni. Regényt írni olyan emberekről, akik nagyjából a generációmhoz tartoznak, s a hajléktalanság körülményei között élnek, egy Szegedhez valóban nagyon hasonlatos helyen.

Elmúlt korok szegénység-problémája ma a hajléktalanok problémájában vetődik fel legsúlyosabban, de ahogy hallottuk, nem szociografikus regényt akart írni. A könyv olvasásakor számomra mégis megjelent a részvét, mint ahogyan Tömörkény István írásainak olvastán is, habár ott sem szociográfiáról, hanem szépirodalomról van szó.


A hajléktalanok mai problémája szerintem nem a régi eredetű szegénység-probléma kortárs változata. Kortárs szegények léteznek, de a hajléktalan elsősorban nem szegény ember, hanem olyan embertársunk, akinek nincsen helye a mai társadalomban. A hajléktalannak nem annyira pénze, mint inkább helye nincs. Miközben pedig a szegénység régi kultúrája, a tisztes szegénység hagyománya jószerivel kiveszett, a hajléktalanság kultúrája, a falka struktúrájára ráépülő sajátos civilizáció apránként kialakult. Foghorn Péter, a főhős figurája ez a sajátos civilizáció. Együtt kell velük éreznünk, bár ők nem sajnálják magukat. Nem érnek rá. Élni akarnak.

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Csanda Mária, Kultúra.hu, 2014. március 13.

2014-03-13 16:34:32
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ