Megkérdeztük Szőcs Petrát (Bárka Online)
(kiadvány: Kétvízköz)

Nemzedéktársaidhoz képest viszonylag későn indultál, és adtad közre bemutatkozó verseskönyvedet, mely a Kétvízköz címet kapta. Mikor és minek köszönhetően jelentkezett benned annak igénye, hogy verset írj?

Körülbelül 2007-ben jelentkezett. Valami olyasmi történt, hogy rájöttem, nem olyan verseket fogok írni, amilyeneket gondoltam volna. És úgy könnyebb lesz.

Hogyan határozta meg készülődésedet, versvilágod kiépülését az a miliő, amelyben felnevelkedtél?


A Kolozsváron töltött évekből táplálkozik ez a kötet, részben régóta őrzött képeket, történeteket írok le benne, de nincs meg a távollévő perspektívája. A megszólalók, már amennyiben helyhez köthetők (legalábbis a fejemben, amikor a versek születtek), erdélyi figurák, és elképzelésem szerint még otthonosabban mozognak Kolozsváron (mert ők is ott laknak), mint én, pedig én is otthonosan mozgok ott.

Meglehetősen tudatosnak, átgondoltnak tűnik a Kétvízköz kompozíciója. Nagyjából hány versből választottad ki azt a negyvenhetet, amely végül bekerült a kötetbe? Mi volt az elgondolás, amelynek mentén összetartozónak láttad a szövegeket?

Ötvenkét versből választottam ki. Minden vershez írtam hívószavakat, és úgy rendezgettem őket. Voltak hangulatilag összetartozó versek (ezeket nagyjából egy időben írtam), ugyanakkor a túlságosan hasonlókat nem akartam egymás mellé tenni. Emellett az volt a szándékom, hogy kirajzolódjon egy családtörténet, legyenek visszatérő figurák, viszonyok, melyek aztán összekeverhetők egymással.

A cím honnan származik, s milyen metaforikus értelmet kap a kötet terében?

Ez egy talált cím, véletlenül tudtam meg, hogy az a városrész, ahol laktunk, a Kétvízköz nevet viselte valamikor. Tetszett, hogy egybe van írva három szó, tetszett a kéknek-zöldnek az az árnyalata, amit elképzeltem a név hallatán. Annak is örültem, hogy ez egy konkrét helyrajzi név. De féltem is, hogy szándékom ellenére ordítóan metaforikus lesz, mivel a kötet versei véletlenül tényleg az átmenetiségről szólnak (két víz között). A kérdésből is látszik, hogy félelmem nem volt alaptalan. De mindegy. Kicsit olyan ez, mint amikor felveszel egy arany karikagyűrűt, és bizonygatod, hogy ez nem eljegyzési gyűrű, csak jól passzol a ruhádhoz.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Ménesi Gábor, Bárka Online, 2014. május 6.

2014-05-06 16:08:45
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ