A pszichedelikus magyar regény, amire vártunk (VS.hu)

A legnagyobb dobás, amit a pécsi egyetem bölcsészkara oktatótól valaha látott: Havasréti József 50 évesen lenyűgöző pszichedelikus kalandregényt írt, aminek az Ozora Fesztiválon is ott a helye. Az Űrérzékeny lelkek a kortárs magyar szépirodalom új ösvényén jár, de ennél sokkal messzebbre, a megváltozott tudatállapot hallucinogén valóságába repít bennünket. Kóstoljunk bele a fekete húsba, a trip garantált.

Lehet, hogy Havasréti József neve eddig csak a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak, a Szerb Antal-rajongók népes táborának és az irodalomtörténészeknek csengett ismerősen, de most letett egy olyan regényt az asztalra, amitől ez biztosan megváltozik. Az Űrérzékeny lelkek 50 éves szerzője egyetemi docens és decens irodalomtörténész, de regényíróként a legvadabb fikciótól sem riad vissza. A könyv letehetetlenül izgalmas, története generációkon, kontinenseken, felejthetetlen bulikon és félelmetes kísérleteken ível át, miközben középpontjában mindvégig egy veszélyes pszichedelikus szer, a fekete hús áll.
hozzászólok
hozzáteszek

    “A varázsszert – azok ketten fekete húsnak nevezték – idegenek hozták a Földre, sok emberöltővel ezelőtt. Még nem voltak valódi emberek a Földön, csak hordákba verődött, szüleikkel és testvéreikkel párzó, gyökereket rágó, nyers húst zabáló, éhínség idején egymást is felfaló állatok – noha külsejük a későbbi emberre hasonlított. A fényhozók tartályokat dobtak le a Földre, melyekből spórák szóródtak szét. A spórák gombákká fejlődtek, és elszaporodtak az erre alkalmas helyeken. A gombák evése áldás volt, kiemelte az embert a természetből, értelmet, és, ami fontosabb, képzeletet ajándékozott neki, hogy az égi lényekhez lehessen hasonló.”

Végre! - kiáltottunk fel olvasás közben, megint megjelent egy bátor magyar regény. Laza húzás egy egyetemi tanártól, hogy Szerb Antal monográfiájának megírása mellett - amit idén Artisjus irodalmi díjjal jutalmaztak - belevágott egy ilyen szerteágazó tudatmódosító utazásba. A közel 400 oldalas könyv hátterében egy izgalmas pszichedelikus olvasmánylista bújik meg, a szereplők között pedig feltűnik William S. Burroughs és Aldous Huxley is, de rajtuk kívül megidézi Albert Hoffmann, Carlos Castañeda és Hajas Tibor műveit is.
Hirdetés

A szerző műveltsége és a virtuózan mozgatott kulturális háttéranyag azonban egyáltalán nem terhelik meg a szöveget, sőt, csak fokozzák az olvasmányélményt. Havasréti úgy ír, mint a legmenőbb nyugati és keleti kollégái, miközben a magyar avantgárd legendáit is beemelte ebbe a három síkon játszódó történetbe, amelynek hatása olyan stimuláló, mint egy jófajta varázsgomba elfogyasztása után hallott összeesküvés-elméleté. Szinte hihetetlen, hogy a régi hanglemezekért rajongó szerző ezt megelőzően még sosem írt szépirodalmat, a könyv elolvasása után pedig nagyon kíváncsiak lettünk annak a horrorfilmnek a forgatókönyvére is, amivel a Sundance-en pályázatott még a kilencvenes évek közepén.

A könyv cselekményét egy rejtélyes pszicheledikus szer, a fekete hús mozgatja, amivel Burroughs Meztelen ebéd című kultkönyvében találkozhattunk először. A Szibériában, Moszkvában, Budapesten és Kaliforniában zajló történet annyira sokrétű, hogy szinte lehetetlen néhány sorban összefoglalni, ehelyett sokkal érzékletesebb képet kaphatunk róla, ha felvillantunk néhány igazán emlékezetes jelenetet belőle.

Burroughs és Huxley bizarr kaliforniai találkozása tökéletes felütés az olyan további felejthetetlen flessekhez, mint például a Woodstocki Fesztivált megszégyenítő, lampionokkal és marihuánás süteményekkel feldobott kerti parti, a hetvenes évek magyar avantgárd művészeinek közreműködésével folytatott tudatmódosító emberkísérletek vagy a szer hatására lagzitrombitásból elmélyült jazzzenésszé váló apa útja.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás:Bajtai András - Sirokai Mátyás, VS.hu, 2014. május 12.

2014-05-12 16:59:12
Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak...
Fordította: Győri László
Végre magyarul is olvasható Marcel Beyer nagy sikerű regénye, amelyben a Nobel-díjas Konrad Lorenz alakja elevenedik meg.
Hermann Funk először gyerekként, az 1930-as években találkozik...
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják...
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ