STÍLFŰRÉSZ, A DÍVÁNY KULTÚRBLOGJA „Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?” (Index, Dívány)
(kiadvány: Megyek utánad)

Szerelem, szorongás, füvezés és a Viharsarok Grecsó Krisztián új regényében. Megyek utánad.

Csak egy tánc volt

Jönnek sorban a megállók, mindegyik egy női név. Szép szerelmek, csúnya szakítások, tragédiák, gyerekkor, kamaszkor, egyetem, működik az emlékezet, megyünk utána. Grecsó Krisztián új regénye, a Megyek utánad  megmutatja, hogyan lehet egy ember életét szerelmein és szeretőin keresztül elmesélni. A Katona József Színházban tartott könyvbemutatón a szerző felolvasását Dés László és Dés András kísérte klarinéton és ütőhangszereken. Improvizáltak Bartókot és Szécsi Pált, habos süteményt, Grecsó pedig mesélt és olvasott. Csak egy tánc volt, dúdolja Dés klarinétja, a figyelmes néző – akiből majd figyelmes olvasó válik – érti a kapcsolódási pontokat, egy szakítás történetét hallja, egy tánc miatt. Egész éjjel tartó tánc miatt. Később – amikor a figyelmes néző már figyelmes olvasó is – kiderül, hogy amiket a szerző a felolvasás mellett mesélt, valójában szintén a regény részei. Így bonyolódnak valóság és a fikció szálai, míg végül nem marad más, csak a szöveg és a szerelem.

Juli van

A Megyek utánad szerkezete nem bonyolult, a fejezetek mind egy állomásról, vagyis egy lányról szólnak: Lili jön, Eszter jön, Petra jön, Gréta jön, Sára jön, Adél jön, hogy aztán az utolsó rész címe valamiféle jelen időt sugalljon: Juli van.

A főhős-elbeszélő Daru ismerős lehet már több Grecsó-regényből. Kicsit lúzer, szorongós, alapvetően jó szándékú, nehéz családból, és ami még fontosabb: nehéz vidékről származó fiú. Az Alföld, a délkelet-magyarországi sivár falvak és városok, vagyis a Viharsarok éppen olyan fontos szereplője a regénynek, mint az emberek. Daru átélője, tanúja és mesélője is a történeteknek. „Daru én vagyok. Illetve voltam, húsz évvel ezelőtt. Ma már nem vagyok az. Senki sem hív így, de nem ezen múlik, hogy már nem vagyok.”

Daru és az elbeszélő megidézik a régi szerelmek szellemeit, miközben visszagondolnak arra, régen hogyan képzelték a jövőt. Ugrál a regény az időben, a különféle utalásokból kiderül, hogy az 1980-as évek közepétől úszik át egészen a jelenig. Daru már felnőtt, író, városban lakik, és Juli van. És már nem is Daru, mégsem tudja elengedni sem őt, sem a múltat. A közben eltelt több évtized alatt sok minden történik, sokféle szereplővel, akiket mind Darun átszűrve ismerünk meg. A nők tesznek valamilyenné, mondja részegen Daru apja Darunak. Erről szól ez a regény.

„Hogy van olyan, hogy jobb”


Az egyik legszebb című magyar regény, a Mellettem elférsz zajos sikere után nagy kérdés volt, hogy Grecsó Krisztiánnak sikerül-e megugrania ugyanezt új könyvével. A cím ismét remek, szerkezetileg és hangulatban is felidézi az előzőt, lehet vele játszani, kérdezni és állítani is. Mozgás van benne, de a viszonyok iránya a könyv végére sem lesz tisztázott. Nem is lehet, hiszen a követés iránya szerelmenként változik. A Mellettem elférsz sokszor nyomasztó családmeséjéhez képest a Megyek utánad kevésbé fatalista, bár vannak kapcsolódási pontok, sőt, egy fejezetben – Gréta nagyapja miatt – találkoznak is. De most nem az a legfontosabb, hogy az önazonosság kulcsa a családi örökségben, a génekben, vagy a neveltetésben van. Sors helyett választásokon alapul, még akkor is, ha ezeket alapvetően meghatározza a család, környezet, az alföldi táj és a Viharsarok kilátástalansága. „Nem tudta, hogy a Viharsarokban nem történnek csodák. Hogy ott a csodavárás maga a csoda, a délibáb, hogy majd egyszer, majd valakinek jobb lesz, hogy van olyan, hogy jobb.”

A történetek közül van egy, amelyik fontosabb a többinél. Tragikusabb, érthetetlenebb, és folyton visszatér. A jelen, Juli és a siker nem ad megnyugvást, vagy feloldozást Eszter alól. Daru megnémul, és amikor újra beszélni kezd, a szavak elveszítik korábbi jelentőségüket. Később persze boldog akar lenni, ez azonban csak pillanatokra sikerül.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Dívány.hu, 2014. május 28.

2014-05-28 13:46:00
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ