Szegő János: Mint egy Bubka. Interjú (Litera)
(kiadvány: Szép versek 2014)

Amiben nem voltam hajlandó kompromisszumot kötni, az az úgy nevezett politikai-népfrontos listázás: sem arányos lista, sem kompenzációs lista nem volt. - Szegő Jánossal, a 2014-es Szép versek szerkesztőjével beszélgettünk.

A Szép versek generációkat összekötő sorozat. Neked honnan datálódik az "ismeretség"? A hetvenes-nyolcvanas fehér kötetei megvannak-e?

Szegő János: Homályosan éles emlékeim vannak a Szép versekről és a Körképről: sokáig ezek a kötetek csak kétdimenzióban léteztek a számomra: gerincként. Mintha gyerekkorom több könyvespolcából állna össze egyetlen Möbius-szalag, ahol ezek az antológiák pihentek, és még inkább porosodtak. Aztán jött a felfedezés öröme, a kis fényképekkel természetesen. Mai napig, ha vendégségbe megyek, akkor keresem ezeket a könyveket a polcokon. Jól esik ránézni a fiatal Beney Zsuzsára, vagy elcsodálkozni azon, hogy egyik-másik költőnk hogy is nézett ki fiatalon.

A mostani válogatásnak voltak-e a Te ízléseden túli szempontjai?


Első körben az ízlésemre hagyatkoztam. Pontosabban, elfogadtam, hogy saját ízlésemet, sőt preferenciáimat nem tudom eltüntetni-felszámolni, maximum fenomenológiai zárójelbe tudom őket tenni. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a kvázi-végeredmény után kezdtem el bizonyos paramétereket ellenőrizni, és figyelembe venni. Ezek egyrészt a szokásos szempontok: nemek aránya, határon inneni és túli, fővárosi lap és vidéki periodikum. Emellett igyekeztem a líraollót ezúttal is kinyitni: az újak első beválogatása mellett az idősebb alkotók kiválóságainak helyet biztosítani. Amiben nem voltam hajlandó kompromisszumot kötni, az az úgy nevezett politikai-népfrontos listázás: sem arányos lista, sem kompenzációs lista nem volt. Elismerem, hogy közelebb van az íróasztalomon a Holmi vagy a Jelenkor mint például a Hitel vagy a Magyar Napló, de reményeim szerint, ez az antológia is bizonyítja, hogy néha érdemes távolabbra elmozdulni.

Rém soknak tűnik egy efféle munka; folyóiratok, blogok, online-felületek.... Hogyan lehet egyáltalán nekifogni?

Nekifogni úgy lehet hogy az ember heteken keresztül csak szembenéz a felhalmozott folyóiratok hasábjaival, aztán nagy levegőt vesz és nekifut mint egy Bubka. Egyrészt már év közben megjegyeztem a fontosabb verseket, fel se kellett írnom őket, emlékeztem rájuk. Emellett elindul egy szisztematikus visszafejtési folyamat: elkezdem átolvasni hónapról-hónapra a lapszámokat. Általában az egy sima, egy fordított elvét követem. Egy országos, kanonikus folyóirat szemléje után egy kisebb-léptékű, szubkulturális vagy regionális lapot böngészek át. A kockás füzetbe pedig gyűlnek a nevek és alattuk a címek. Mindig van új a lap alatt. Az internet az archívumok révén segít sokat.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos. Litera.hu, 2014. június 14.

2014-06-14 12:14:58
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ