A magyar történelem pokoli angyala (Magyar Hírlap Online)
(kiadvány: Szilánkok)

Családregény a huszadik század elejéről – Rakovszky Zsuzsa sötét képet fest a korabeli társadalomról

Csak a felületes olvasónak tűnhet békebeli családregénynek Rakovszky Zsuzsa új könyve, a Szilánkok. A valahol a nyugati országrész egy kitalált városában – Sókon – a huszadik század első negyedében játszódó történet a narrátor utazásával kezdődik, akinek hirtelen fogorvoshoz kell mennie. A doktor egy olyan házban rendel, amelyben a mesélő mintha már járt volna, a gyermekkori emlékképből pedig kibomlik a több mint hatszáz oldalas nagyregény.

Az utcanevek és a leírás alapján gyaníthatóan Sopronban járunk az első világháború előtt. A köztiszteletben álló Balkay István törvényszéki bíró kislányával és nővérével felesége sírjánál jár halottak napján. Itt megakadályoz egy lincselést: a polgárok pénzét elsikkasztó, majd öngyilkossá lett bankár feleségét és kislányát védi meg a nép haragjától, hogy aztán feleségül vegye az özvegyet, és összeszálazódjék a két család sorsa. Rakovszky mesterien teremti meg már az első oldalakon a sötét, baljós hangulatot: a temetői jelenet színei előrevetítik, ami jön.

A könyvben a Balkay család és a helyi, illetve pesti rokonok, az egyéb sóki ismerősök élik végig a történelem viharát, vagyis a Monarchia csöndbe fulladó végidőszakát, majd a világháborút, a forradalmat és a tanácsköztársaságot, később a konszolidációt. Az egyik olvasatban a történelem pokoli angyala az, aki végiggázol az egyéni sorsokon és álmokon – a másik olvasatban viszont az egyéni sorsokból, álmokból, tragédiákból és elbukásokból rajzolódik ki a huszadik század első felének magyar történelme.Rakovszky nem tesz igazságot: szenvtelenül viszonyul szereplőihez, akiket teljes részvéttelenséggel mozgat egy bonyolult korban.

A kisvárosi, a képmutató, a kiürült szokásokhoz ragaszkodó elit, a budapesti nagypolgárság, a lázadó, később a Tanácsköztársaság funkcionáriusává váló milliomos fiú, Ervin, a fiatalokból álló pesti freudista kör, a női egyenjogúságért küzdő cirkuszi artistanő és tánctanárnő, valamint a Pest és Sók közt a boldogságát kereső főszereplő, Emma, Balkay nevelt lánya, a született forradalmár László, mind-mind hiteles szereplői ennek a bonyolult negyedszázadnak, néhol mégis olyan érzése támadhat az olvasónak, mintha hang nélküli filmet nézne. Üvegfal van az alakok és az író, vagy az író és az olvasó, vagy az olvasó és az alakok között: a szereplők nagy része sem részvétet, sem más érzelmet nem tud kiváltani. Részvéttelenül olvassuk, ahogy a forradalmárrá lett Ervin egyenlősítő törekvéseit, álmait, naiv ideáit elsöpri a Tanácsköztársaság valósága – Rakovszky pontosan mutatja be a népuralmi terror lélektanát –, ugyanígy hidegen hagy a Sókon felnövő Rauch Géza naplója, amelyben a szeretethiányos, egérképű, apa nélküli kamasz, majd ifjú beszámol a nagy sorsot óhajtó kisszerű emberek vergődéséről. Voltaképp nem sikerül Balkay személyiségében sem felfedezni semmit, amitől a kor jellegzetes figurájánál több lenne – a kisvárosi, megbízható, konzervatív, józan, jó ízlésű férfi mégis mintha az utolsó lenne a maga nemében. A következő férfigeneráció a pesti, szabad szerelmet hirdető gazdag és elkényeztetett polgárfiúkból, a nyomorból a terror eszközeivel hatalomba kerülő fanatikus forradalmárokból, az üresfejű vidéki úri fiúkból, illetve sorstalan sodródókból áll. Velük szemben Balkay saját lánya, Erzsébet, és nevelt lánya, Emma vergődése a két lehetséges női válasz a végleg felfordult világban: Erzsébet a tradicionalizmus felé emelkedve apácává lesz, míg Emma néhány önállósodási kísérlet kudarca után széttörik a hozzá méltatlan férfiak kezén.
A többi nő is egytől egyig vesztes ebben a történetben anyaként, feleségként egyaránt.

Aki ismeri Rakovszky prózáját, tudja: a női sors megélhetetlensége, illetve a férfi hiánya, férfiatlansága vagy kegyetlensége miatt egyedül maradó nők tragédiája A kígyó árnyékában és A hullócsillag évében is fókuszban van.

A Szilánkokban kitágul a nők körül a tér és az idő: nemcsak a nő tragédiája válik minden eddiginél jobban láthatóvá, de a kor is, amelyben a békeidő végével minden összetört, hogy az összetört világ helyén az új rend helyett mai napig tartó káosz keletkezzék.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Péntek Orsolya, Magyar Hírlap Online, 2014. június 27.

2014-06-27 14:23:19
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ