Isten és az Ige (Kulter)
Ottlik Géza A regényről című értekezésében azt írja: „a regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából”. Hangsúlyozottan igaz ez Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című új könyvére. A mű az idei Könyvhétre jelent meg, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat − folytatásaként.

A két szöveg esetében talán mégsem a legszerencsésebb kifejezés a folytatás. A Márk-változat ugyanis nem írja tovább a kardozós változatot. A címbeli egyezésen túl a szövegek közti átjárás megteremtődik az intertextusokon keresztül, amelyek azonban nincsenek túlreprezentálva − a Jegyzetekben mindössze négy átemelt részletet jelöl a szerző. Elmondhatjuk azonban, hogy az új regény magvát a kardozós változat egyik mondata képezi: „Uram, miért kellenek szavak az imádkozáshoz?” (a kardozós változat, [ötvenkilencedik oldal]). Az oldalszámok egyezése szintén kapcsolóelem lehet: a címhez hűen száz oldal mindkét szöveg (legalábbis elméletben), azonban a két regény idézéstechnikája merőben más. A Márk-változatban Esterházy elhagyja a szövegközi jegyzeteket, sőt, semmiféle jelölés nem található az intertextusokra nézve. Azonban a mű legvégén a Jegyzetek között minden információ fellelhető. Ami ezen felül a kardozós változatot és a Márk-változatot összeköti, az az „egyszerű történet” jellegük. A kardozós változat 17. századi frivol hangvételű története után a Márk-változat máshogy egyszerű. Nincsenek minden hájjal megkent mondatok, nincsen túlbeszélés. Mintha a kerettörténet eseményei is mellékesek lennének a teológiai síkhoz képest. Fontos azonban, hogy a teológiai sík egy olyan világra épül rá, ahol a vallást titkolni kell, a főszereplő családját kitelepítették és a „nép ellenségének” címkézték őket. Auschwitz után vagyunk, a főszereplő apjának testvérét megölték a háborúban, féltestvérének apját pedig elgázosították. Az anya eközben a szavakkal játszik – innen a báty szóimádata, de mégsem tud örülni („Örülni!”). Az apa alkoholista, a nagymama pedig kizárólag Istennel és Istenről beszél.

A történet másik vázát képező Márk-evangélium jellegzetessége, hogy rövid mondatokkal operál, a többi evangélikus szövegéhez mérten sokkal szikárabb, sűrítőbb technikát alkalmaz – ebből a szempontból mindenképpen egyszerű történet („Elhatároztam, már tavaly, hogy rövid mondatokat írok. Rövid magyar mondatokat.” – a kardozós változat, [tizenegyedik oldal]). A Márk-változatban olyannyira nincs túlbeszélés, hogy a mű alapvető szervezőeleme a csend. Az Esterházy-próza nem először találja szembe magát a fogalommal. A szív segédigéinek több szempontból is kulcsa az elnémulás, eminens példája ennek a regény közepén található fekete lap, amely egyfajta tenebrae: „Zengő érc vagyok és pengő cimbalom” – kezdi páli parafrázissal a szerző, majd így folytatja: „Rohadjon meg mindenki. Gyűlöllek.” A páli szöveg beidézése magával hozza a beszédnek, a megszólalásnak a problematikáját: „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.” (1Kor, 1.)

A megszólalást a Márk-változat esetén szó szerint is érthetjük, hiszen a főhős, a gyermekelbeszélő néma. Azonban A szív segédigéinek csöndje nem azonos a Márk-változat főhősének csendjével. A kisfiú képes lenne a beszédre, azonban feleslegesnek tartja azt: „A szó nélküli imádkozás az igazi. A szó lehúz a földre.” (39.)  A nagymama hitébe nő bele, akit csak az Isten jósága és igazságossága érdekel, csak erről mesél a gyereknek, akinek így öntudatlanul az ima lesz a nyelve. Pontosabban a csendes ima.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Murzsa Tímea, Kulter.hu, 2014. szeptember 24.

2014-09-24 13:54:19
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ