Varró Dániel: A pókerhős, akiből érettségi tétel lett

Vámos Miklós beszélgetős műsorából ismerte meg a nagyközönség, a Maszathegy óta már az anyukák is megtanulták a nevét. A nevet, ami mostanában pókerversenyek eredménylistáján is feltűnik.

- Azt mondtad egy interjúban, hogy ?azzal olyan borzasztó hírnevet nem lehet szerezni, ha az ember ír?. De te mégis viszonylag ismertebb fiatal költő lettél.

- Ritkán szembesülök vele. De a legkedvesebb ilyen élményem az volt, amikor a közértben, a húspult mögött álló lány megismert és egy zsírpapírra kért tőlem autogramot. Nagy ritkán ez előfordul, és akkor örülök, hogy nahát milyen híres vagyok, na de azért ez nem túl gyakori. Most volt olyan, hogy az érettségi tananyagba bekerültem mint kortárs író. Emiatt az IWIW-en rengetegen megtaláltak, hogy dolgozzam ki a tételüket. Sőt, még fenyegető levelet is kaptam egy diáktól, hogyha engem húz ki, és nem fogja tudni, akkor megkeres és kiherél. Így szembesültem még az ismertséggel.

- Volt valami oka annak, hogy verselni kezdtél?

- Az egyik oka az volt, hogy a nővérem írt verseket, én meg irigykedtem, hogy mindenki mondja neki, hogy milyen ügyes. Gondoltam, én is tudok írni, hogy ha ő tud. Egy másik ok pedig az volt, hogy tanultuk az iskolában, hogy Petőfi megírta a János vitézt és ettől egycsapásra országos hírű költő lett. Aztán tanultuk, hogy Arany János megírta a Toldit és egycsapásra országosan híres költő lett, és nagyon tetszett, hogy ha az ember ír egy elbeszélő költeményt, akkor egycsapásra országosan híres költő lesz. Úgyhogy 12 éves koromban én is írtam egy elbeszélő költeményt, Nyuszika volt a címe. És jöttek a folytatások is: a Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje. Így kezdődött a költői pályám.

- Akkori tanáraid mit szóltak a versíráshoz?

- Mutogattam az iskolában és nagyon tetszett az irodalomtanár néninek, kaptam is ötöst irodalomból, sőt, a rajzórán az volt a feladat, hogy az osztálytársaim a Nyuszikához készítsenek rajzokat. Aztán kiadtuk osztálykiadványként ötven példányban és az iskolanapon darabját 20 forintért árusítottuk. Ezer forint be is folyt az iskolakasszába.

- Rendhagyó költőnek tartanak, játékos vagy...

- Még 15 éves korom körül tipikus kamaszverseket írtam, amikben nagyon sok világfájdalom volt. Olyasmikről szóltak, hogy engem senki nem ért meg, írtam például Barátaim címmel egy verset, ami lejött az iskolaújságban és úgy kezdődött, hogy ?barátaim, ha vannak ilyenek?, és megsértődtek a barátaim, mikor elolvasták.
Aztán ezt kinőttem, és közben arra is rájöttem, hogy engem nagyon érdekel a költészet formai oldala, a különböző stílusok, így kezdtem el játszani. Igazság szerint nekem voltak fájdalmasabb verseim, de azok nem sikerültek olyan jól, és az első kötet szerkesztője jó érzékkel azt mondta, hogy ezeket inkább hagyjuk.

- Szerinted miért nem sikerültek olyan jól?

- Valószínűleg ami közelebb van hozzám, arról nehezebben írok. De mostanában megint elkezdtem írni komolyabb dolgokat.

- Igaz, hogy a Túl a Maszat-hegyen főhőse, Muhi Andris egy létező srác?

- Igen, óvodáskori barátom és utána is jó barátok maradtunk. És tényleg a Törpe utca 6-ban lakott valamikor. Amikor egy kicsit ismertebb költő lettem, elkezdte rágni a fülemet, hogy írjak róla verset, ha már ilyen híres költő vagyok, de egy idő után már egyenesen azt mondta, hogy írjak róla eposzt. Ezt úgy félig-meddig megígértem, és amikor a verses meseregény ötlete megszületett a fejemben, akkor gondoltam, megteszem őt főszereplőnek. Pont jó főhősnek, mert tényleg olyan, mint a könyvben: egy mosolygós, kerek fejű, barátkozós kisfiú volt. És vártuk, hogy fog majd kapni leveleket a gyerekektől, de valószínűleg ez a Törpe utca annyira mesebelien hangzik, hogy nem sokan írtak neki, azt hitték, ez is csak mese.

- A Maszat hegyen túl-ban a betétversek annyira spontánnak hatnak, mintha tényleg abban a pillanatban írtad volna őket. Ezek tényleg csak így jönnek neked?

- Az az igazság, hogy én elég sokat piszmogok és szöszmötölök. Viszont azt szeretem, hogyha a játékosabb verseim olyan természetesnek tűnnek, mintha akkor találtam volna ki helyben. Sok munka van abban, hogy olyan legyen, mintha csak kiráztam volna a tollamból. De nagyon örülök, ha az jön át.

- Milyenek voltak a visszajelzések a gyerekektől? Merthogy sikerkönyv lett belőle?

- Először sokat gondolkodtam, hogy mennyire kell gyerekkönyvként tálalni, mert van benne sok irodalmi viccelődés, meg olyan dolgok, amik talán kicsit bonyolultabbak. De végül a kötet szerkesztője, Parti Nagy Lajos azt mondta, hogy nem kell félteni a gyerekeket, nem zavarja őket, ha nem értenek mindent. És hála istennek, azóta nagyon sok kedves visszajelzést kaptam tőlük.
Sőt, olyat is észrevesznek, amit én nem. Egyszer odajött hozzám egy kis olvasó és azt kérdezte, hogy mi lett az Emil bácsi sorsa. És akkor kaptam észbe, hogy Emil bácsit otthagytam a főgonosz karmai között, és nem derült ki, hogy mi lesz vele. Ugyanis kicsit gyorsan fejeztem be, fel kellett gyorsítani a tempót, hogy meg tudjon jelenni karácsonyra.

- Készült a könyvből már bábjáték, CD. Vannak új fejlemények?

- Most szó van arról is, hogy rajzfilmre kerül.

- Ez milyen stádiumban van?

- Még nincs rendes forgatókönyv, csak egy nagyon részletes vázlat. Erkel András fogja csinálni, nem tudom, hogy ő maga rendezi-e, vagy ő a producer. Ruttkai Zsófi írja a forgatókönyvet, meg majd én is besegítek. És lehet, hogy a Vígszínházban egy zenés gyerekdarab lesz belőle.

- Ha már annyit beszéltünk a játékosságról, akkor ejtsünk szót arról is, hogy a II. Chivas Poker Grand Prix-n elnyerted a fődíjat.

- Egy tök jó pókerasztal és egy ötliteres viszki volt a főnyeremény. Főleg celebek - Verebes István, Szekeres Nóri - kártyáztak, de volt egy-két profi pókeres is, például a magyar bajnok. Sok szerencse kellett hozzá, de talán tapasztaltabb is voltam a legtöbbeknél. Három éve félprofi szinten űzöm a játékot, kijutottam Las Vegasba a póker világbajnokságra. Most bejutottam a Budapest Póker Open selejtezőjébe, úgyhogy reménykedem, hátha sikerül egy pár milliót szakítani.

- Hogyan kezdtél el pókerezni?

- Mindig is volt bennem játékszenvedély? ? foci, biliárd, póker, társasjáték, gombfoci? A nagypapám volt ilyen ultizós, sakkozós bácsi, aki a téren mindig a többi bácsikákkal ultizott, sakkozott. Ő tanított meg ezekre a játékokra. De apukám meg rettentően szeretett gombfocizni. A póker úgy jött, hogy egy általános iskolai barátom nagy pókeres volt, már akkor rákapatott minket, és játszottunk a szünetekben. Később, középiskolás korunkban rendezett pókerpartykat, engem is elhívott. Ez a barátom ma profi pókerjátékos, ebből él. Rajta keresztül jutottam valamennyire az internetes pókerbe, meg kaszinóba.

- Vissza a komolysághoz. Szívdesszert című új kötetedben vannak teljesen komoly versek. Mi hozta ezt a változást?

- Telik-múlik az idő, az emberrel történik egy-két keserű tapasztalás, most voltam 30 éves, és erre egy kicsit rá is paráztam. És mert játékosabb köteteim már voltak, ezért az új kötetben visszavettem a játékosságból, a virtuózkodásból, igyekeztem megfogalmazni személyesebb dolgokat is, és próbáltam egyensúlyozni a komolyság és komolytalanság között. De azért kerültek a Szívdesszertbe is viccesebb versek. Igen, két szálon fut ez az új könyv. Arany betűvel szedve, ami komolyabb??a kötet egyik része egy szerelemről szól, amiből nem nagyon lehet kilépni. Ez a rész kicsit merengősebb, keserűbb, de emellett vannak sokkal konkrétabb szerelmesversek, sms-versek, helyzetversek, mint például a két szerelmesről a moziban.

- Tényleg szoktál sms-ben verset írni?

- Igen, volt ilyen többször. Amelyik jobban sikerült, azon később finomítottam, és az bekerült a könyvbe is, mert azt gondolom, hogy ez egy természetesen megjelenő műfaj.

- Miért pont szerelmes kötet lett a harmadik?

- Viszonylag keveset és lassan írok, és kevés dolog van, ami megihlet, vagy amiről azt gondolom, hogy verset kéne írni. De a szerelem az ilyen. Logikusan jött, hogy írok egy olyan kötetet, amiben csak szerelmes versek lesznek.

Forrás: Nők Lapja Cafe/Kiricsi Zoltán

2008-07-23 14:17:38
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ