Papp Sándor Zsigmond: Utazás novellaországba (Maszol)
(kiadvány: Pillanatragasztó)

A mostani ősz a novelláké, és ez külön öröm, mert jó novella nélkül nincs igazi próza, hiába ódzkodnak sokan a műfajtól. Ha a regény a tégla a literatúra tűzfalában, akkor a novella a habarcs. Nem előszoba, nem melléktermék, nem kényszerű házi feladat, hogy a folyóiratszerkesztő lelke is megnyugodjon.

Eddig Tóth Krisztina és Cserna-Szabó András kötete jelent meg, de mindjárt boltokba kerül a tavaly berobbant Kötter Tamás új kötete is, a Dögkeselyűk. Ő most az üzleti és társadalmi elit krónikása, a magyar Bret Easton Ellis, ahogy jobb híján nevezik. Bár az ő hangja is majdnem olyan szenvtelen, mint az amerikai szerzőé, csak ő nem hívja elő a magyar pszichó bizarr túlkapásait, Bateman pesti utódainak élete szürke és egyhangú, szinte nyomasztóan sematikus. A pénzzel kibélelt világ sivársága persze egészen más mint Tar Sándor világának kilátástalansága. Az utóbbi pusztulásában is izgalmas, kreatív és indulatokkal, érzelmekkel terhes, az öltönyös viaszfigurák viszont mintha csak mímelnék a luxuséletet. A Rablóhalak a tavalyi év legjobb bemutatkozása volt, és vélhetően a Dögkeselyűk még tovább finomítja majd a felső tízezer mindennapjairól szóló tudásunkat, amelyről eddig csak Térey verses regénye, a Protokoll tudósított.

Tóth Krisztina tavaly már regénnyel is jelezte, hogy egyre megkerülhetetlenebbé válik a prózaírók között is. Az új novelláskötet, a Pillanatragasztó legjobb pillanataiban vetekszik az igen sikeres bemutatkozó prózakötetével, a Vonalkóddal. Tűéles képekben mesél a mai Magyarország bajairól, a legjobb szakorvos rutinjával állítja fel a diagnózist. Mesél a galériatulajdonosról, aki inkább eldugja a vízszerelő holttestét, nehogy a tragikus baleset tönkrevágja az évzáró ünnepséget, amelyen több kép és szobor talál gazdára, mint egész évben. Mesél arról az orvosnőről, aki elteszi a gyémántköves gyűrűt, s hogy „megszolgálja” a bizalmat kemoterápiára írja ki az immár gyógyíthatatlan beteget, ám a kezelés alatt egyszer sem kapcsolják be a gépet. Megrendítő történetek, s mindezt szinte láthatatlan nyelven meséli el, mintha csak hallanánk valahol a történetet: buszon, váróteremben, családi körben. Mintha teljesen kivonná magát a történeteiből, lírai énje épphogy csak meg-megcsillan egy-egy eltalált szóban, hasonlatban, képben. Ám ez a háttérbevonulás csak még intenzívebbé teszi az elmondottakat, s csak a végén, a sűrítésben, a pontosságban, a fegyelmezettségben, a cseppet sem kimódolt csattanóban érezzük meg az írói világ mozgatóját.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Papp Sándor Zsigmond, Magyar Szó Online, 2014. október 24.

2014-10-24 16:52:39
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ