Závada Pál: olvasógenerációk halnak ki. Interjú (UH)
(kiadvány: Természetes fény)

Annak idején meglepte a Jadviga párnájának sikere, de ma már nem beszélünk annyit a könyvekről, mint akkor. Sőt, nem is olvasunk annyit.

Závada Pál idén ötödik nagyregényét jelentette meg – a regény befejezése és megjelenése óta inkább színházi munkákkal foglalkozik, és a Természetes fény című regényéből olvas fel részleteket író-olvasó találkozókon.

Néhány napja Parti Nagy Lajossal közösen tartott találkozót a G. Café közönségével, előtte beszélgettünk.

Fotókból és történetekből áll legutóbbi regénye, a Természetes fény – milyen volt  munka a kötettel, hogyan dolgozott?

Annyiból volt szokatlan az eddigiekhez képest, hogy több irányból kellett elkezdeni gondolkodni. Volt, amikor maguk a dokumentumszövegek, az interjúim vagy más interjúk, a korabeli sajtórészletek, naplók, levelek jelentették az inspirációt, máskor pedig a fotók.

Nem volt előre megtervezve, nem tudtam egy szokásrendet kialakítani, lényegében sokat változott, és rengeteg meglepetést is okozott. Emiatt a történet is rengeteget fordult. Attól is függött, hogy közben minek akadtam a nyomára, mert nemcsak írott nyomokat kutattam, hanem vizuálisakat is.

Ugyanúgy keresgéltem képek után különböző archívumokban, mint tótkomlósi barátom által lemásolt családi archívumokban, illetve hivatalos fotótárakban és az interneten is. Elsősorban a Fortepanon, amelyik az egyetlen ilyen szabadon felhasználható forrás az interneten. De mindenféle külföldi gyűjteményben is kutattam, és ha nem is a fotót magát használtam fel, de a megíráshoz nagyon sok inspirációt adott, ilyenek nap mint nap értek.

Ezt a könyvet egyszerre lehetett írni sokfelől, sokszor nem volt lineáris. Máskor viszont pont ez jelentette a nehézséget, mert a források tárháza szinte végtelen: az ember mit használjon és mit ne, mit tartson érdekesnek és mit ne... Inspirálta a fotó a szöveget, a szöveg pedig azt a törekvést, hogy képet találjon hozzá. De nem úgy, hogy a kép illusztrálja a szöveget, hanem úgy, hogy dramaturgiailag is értékelhető fordulatot vigyen a fotó a történetbe. Igyekeztem olyan helyzetbe hozni a fotót, hogy nélkülözhetetlen legyen.

Az ön regényeit az is jellemzi, hogy fikció és valóság vegyül bennük, például ilyen Dohányos László figurája A fényképész utókora című regényben. Az ilyen írástechnika mennyire sikeres?

Igen, nagyon hasonlít valakire, de mégsem ő. Én Erdei Ferenc magánéletéről alig tudok valamit, a Dohányoséról pedig elég részletesen írtam. Ami a sikert illeti, ez mindig így volt, a regényírók ezzel mindig dolgoztak, hogy bizonyos valóságos dolgokat, környezetükben megtörténteket írtak meg, amiben az olvasó ráismer saját problémájára, környezetére, ez egy régi eljárás.

A különbség itt az, hogy általában a hagyományos regényelbeszélői pozíció olyan identitást foglal el, hogy nem foglalkozik azzal, hogy az olvasó mikor és hogyan veszi észre a hasonlóságot. Ha nagyon hasonlít, akkor odaírja, hogy a hasonlóság a véletlen műve.

Én arra szoktam törekedni, hogy bizonyos esetben „koholt" dokumentum segítségével olyasmit is megtörténtnek tüntessek fel, ami fikció. Ez nagyon sokszor a tényregénynek az álruhájába van öltöztetve, de az úgynevezett „dokumentumok" egy része ki van találva, tehát fiktív elemeket szoktam a regényekben alkalmazni.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Katona Zoltán, Uh.ro, 2014. november 3.

2014-11-03 15:01:50
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ