Óraverzum – az első magyar clockpunk regény (Librarius)
(kiadvány: Óraverzum)

Először is tisztázzuk a fogalmakat. Tudja-e valaki közületek, nyájas olvasók, hogy mi az a steampunk? Általában olyan történeteket jelölünk eme összetett angol szóval, melyek egy gépi (legtöbbször gőzgépi!) alapokon működő, az 1800-as évek Angliáját idéző, misztikus világban játszódnak. Hát… Kábé. Na és a clockpunk-ról hallottatok már? Ez sem általam kitalált műfaj, hanem a steampunk egy speciális változata, ahol az adott világ lényegét a különleges óraszerkezetek és az általuk működtetett gépek, járművek, hús/fém lények, sőt, egész városok adják.

Lakatos István 1980-ban született, azaz pimaszul fiatal. Ezenkívül író, képregényrajzoló és illusztrátor. Ja, és mocskosul, szemérmetlenül, pofátlan mód tehetséges! Első meséje, a Lencsilány 2010-ben jelent meg, és egész ügyes munka volt. Aztán 2011-ben jött a Dobozváros, amitől bizony sokan dobtunk hátast, mivel merészen újszerű látásmódot, hangvételt hozott a magyar gyermekirodalomba, úgyhogy a következő évben meg is kapta az Év Gyermekkönyve díjat.

És eljövend a Gépiek 2014. esztendeje, mikoron a Világmasina rugója nagyot kattana, a fogaskerekek keservesen nyikorgának és Lakatos, az író(gép) agyavelejének furmányos szerkezetje kipörgeté magából az Óraverzum című történetet.

Témánál is vagyunk: ez kérem az első magyar clockpunk regény!

Én meg őszintén szólva nem értem, mi a ragyaverés folyik itt – mármint a magyar irodalomban. Mi az oka annak, hogy a 2014-es év ilyen remekbeszabott műveket termel ki a fantasztikus irományok terén? Mert ugyebár nyár elején ott volt Szélesi Sándor Szörnyeteg a hajtóműben című kiváló sci-fije, nemrég pedig Csurgó Csaba Kukoriczájától eshettünk olvasói kéjmámorba – erre jön ez a Lakatos, és szó szerint knockoutol minket, olvasókat (és főleg az irigy kortárs szerzőket).

Szóval mi folyik itt?! Azt mondják, komor, szorongó időkben, mikor a diktatúra diszkrét ájere lengi be a kis hazát és a „szűvet meg a lelket” egyaránt, a fantasztikus irodalom, miként a költészet is, felszárnyal. Mert, hogy állítólag teher alatt nő a pálma, no meg a diófa is, ha ütik, többet, s szebbet terem. Hát… Hacsak így nem. Fene se tudja. Annyi biztos, hogy Lakatos új regénye, az Óraverzum (alcíme: Tisztítótűz) vérprofi… Majdnem azt írtam, meseregény, pedig nem az! Jellemző a hazai sajtóra, hogy egyelőre nemigen tudnak mit kezdeni a hozzánk újként beszivárgó, ám nyugaton már rég honos és népszerű irodalmi műfajokkal, amilyen a steampunk is. Mivel kitalált, azaz fantasztikus (fantasy) történetekről van szó, a magyar sajtómunkás csípőből rávágja: „Ó, szóval mese, vagyis gyerekregény!” Nagy túróst, kérem! Ahol a szereplők rendre bazdmegolnak, és a kakiból ötven oldal leforgása alatt szar lesz, ott szó sincs gyerekregényről – még akkor sem, ha Lakatos új könyvét rendre így aposztrofálják is.

Pedig az Óraverzum nem más, mint egy iszonyú jól megírt, gyorsan pörgő, dramaturgiai fogaskerekein tökéletesen illeszkedő steampunk (egész pontosan clockpunk) regény. Igaz, hogy egy kisfiú, Mirkó királyfi a főszereplője. Az sem hamisság, hogy a történet zsúfolásig tele fantázialényekkel, varázslatos jelenségekkel, csodamasinákkal, ezernyi nyúlra szétrobbanó óriásnyúllal, boszorkánnyá bolondult vénasszonnyal, sőt, még egy igazi, eleven kecske is előfordul benne, de ez a regény akkor sem mese, csókolom!

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Böszörményi Gyula, Librarius.hu, 2014. december 15.

2014-12-15 16:18:17
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ