Tóth Krisztina bemetszései (Bárka Online)
(kiadvány: Pillanatragasztó)

Kíméletlen valóságábrázolásával, orvosi szikeként metsző pontosságával Tóth Krisztinának sikerült a lehető legtávolabb kerülnie a női szerzőkre aggatott címkéktől. Már-már megdöbbentő az az illúziómentesség, amely az általa szemléltetett valóságból borul ránk.

A lírikusként elismert szerző a Vonalkód (2006) és a Pixel (2011) című novelláskötetei, majd az Akvárium (2013) című regényének megírásával foglalt helyet a kortárs prózairodalomban. Legújabb kötetének darabjai tovább erősítik pozícióját. Tóth Krisztina újraolvasásra ösztönző technikája abban áll, hogy sokszor késleltetve derül ki, hogy kik az elmúlt huszonöt év emlékidézésének narrátorai: férfiak vagy nők, vagy az a bizonyos egyes szám harmadik személyű szenvtelen és nemtelen elbeszélő.

Vannak, akik ridegnek és nyomasztónak találják valóságlenyomatait, melyekben az idill nyomai alig sejlenek fel. De balgaság volna számon kérni a művészen, hogy a valóságnak mely szeleteit ábrázolja, hogyan rendezi ötleteit ötször ötös novellaciklusba, és hogy mi lenne az a ragasztóanyag, ami ezeket összeköti. Meglátásom szerint nem más, mint a víz- és üvegfelületeken tükröződő motívumok (szem, fátyol, gyűrű, galamb) és a líraiság.

A Doors-szal nyíló szövegben rögtön eluralkodik a szem motívuma:„Két éve úgy járkálok ebben az átkozott városban, hogy mindenen átvilágít egy kék szempár.” A telefonfülke üvegkatlanában tárcsázó fiatal lány önjellemzése kiábrándító: „Öregedő szomorú test vagyok én is a huszonöt évemmel. Lehetnék ember, nő, anya: de csak egy sebhelyektől lyuggatott tok vagyok. A sebek ajtókat nyitnak a testen, mindig kiszökik rajtuk egy kis lélek, alig maradt belül valami.”

Alig akad a kötetben egészséges kapcsolat- és jellemrajz, a Gyűrű című novella házas- és szerelmespárjaitól eltekintve. A középkorú férfiak szeretőt tartanak (Doors, Ismerlek téged, Tímár Zsófi muskátlija, Végül is még nyár van), a fiatal nők bármilyen kapcsolatra hajlanak (Napfogyatkozás, Földlakó). Egyedül A 28-as szoba kulcsának hősnője mond nemet, bár ő sem erkölcsi okokból, inkább a minden szeretőjét ugyanabba a panzióba fuvarozó férfi viselkedésének rutinszerűsége miatt. Az elvált, elhagyott vagy gyerekeik mellett is magányos asszonyok tünetei között ott az alvászavar (Az álomrestaurátor), a tisztaságmánia és a hiábavaló küzdelem a betegség és az öregedés ellen (A kulcs, Kacér).

A könyv legnaturálisabb darabjában egy túlszőkített, anorexiás, erotikus műsort vezető nő tépi fel a pláza mosdójának ajtaját, ám mire beér, már késő. Folyik a barna lé, miközben egy tini kamerázza az eseményeket. Ez milyen mozi? – folytatásaként az Amerikai Psycho kockái peregnek tovább a falba csapódó tini fejével.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Artzt Tímea, BárkaOnline.hu, 2015. május 11.

2015-05-11 12:38:55
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ