Kollár-Klemencz magához lassította a világot (Könyves Blog)

A budapesti agglomerációban is fúj a szél, hideg az éjszaka és kedves a kecske, de mégis nagyon közel van a város vibrálása, derül ki Kollár-Klemencz László első novelláskötetéből. A Miért távolodnak a dolgok? című könyv főszereplője, Toszka végtelenül egyszerű ember, mint egy Cormac McCarthy-regény hőse a vadnyugaton: a város és a természet között él félúton. Olyan lassú folyású próza született, hogy rögtön az első novellában elviszik a kakukkosórát a szerelőhöz, mert Toszka úgy érzi, siet. Ebben a világban olyannyira lelassul az élet, a szerelem, a barátság és a halál, hogy Kollárnak van ideje mindent megfigyelni és megérteni: magához lassította a világot.   

Elsőre talán meglepő a Kistehén énekes-dalszerzőjét a színpadtól távol, kecskék, kutyák között elképzelni a veteményesben, de Kollár-Klemencz Lászlótól ez a világ egyáltalán nem áll távol. Egyszer olyan punknak nevezte magát, aki beszél az állatokkal. Első prózakötetében lopnak kőangyalt, vágnak disznót, alszanak kecskével, de történjék bármi, nagyon tiszta, egyszerű férfivilágot ismerünk meg, érezzük Toszka szagát, árnyékát és tekintetét is:

“Toszka kábé kilenckor kelt, hempergett kicsit a hóban meztelenül, majd ivott egy pálinkát a Janival, felment az anyjához ebédelni a Pismány tetejére, ott volt az egész család, húsleves volt, töltött csirke, aztán édesség, társasjáték, alvás a padlón, kábé egy óra. Horkolt. A családból, aki arra járt, kikerülte.
Most gondolja azt, hogy minden nap ilyen? Nem gondolja, nem ilyen.” (31.)

Toszka karakterében egyszerre van benne a lóról leszálló férfi balladája, illetve a Kisvakond tanácstalansága, amikor köré építik a várost. A főszereplő elég közel állhat Kollárhoz, könnyen azonosul a természetbe kivonuló emberrel, aki döntésével részben a társadalomból is kivonul.

A dalszövegei és zenéje ismeretében nem meglepetés, hogy az elbeszéléskötet nagyon melankolikus, mintha szándékosan nem akarna csúcsokat és mélységeket megjárni. Ennyire nyugalmas prózát régen olvastam, fura is, hogy nincsenek csattanók, nincs konfliktus, nincsenek túldíszített mondatok, csak a végtelen nyugalom.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: KönyvesBlog.hu, 2015. június 11.

2015-06-11 15:03:14
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ