Utas és másvilág. Interjú Havasréti Józseffel (168 Óra)
(kiadvány: Szerb Antal)

Havasréti József Szerb Antal kétsíkú életéről

Havasréti József irodalomtörténész átfogó, friss szemléletű monográfiát írt Szerb Antalról. A szerző öt évig dolgozott az elemzésekkel átszőtt pályaképen, amelyben szó esik az életmű keletkezési körülményeiről, az író magánéletéről, kettős identitásáról, valamint megítéléséről a különböző történelmi korszakokban.

– Az államszocializmusban negatív klisék tapadtak Szerb Antal nevéhez: lektűrírónak, tudománytalannak tartották. Most azonban a nemzetközi piacon is keresett szerző. A Márai-boom után Nyugat-Európában és Amerikában a Szerb-regények is sikert aratnak.

– A legtöbben ma is a regényei és a novellái miatt értékelik, de nekem Szerb, az irodalomtörténész és esszéíró mindig érdekesebb volt. Az elméletei, eszmefuttatásai sokkal eredetibbek, mint szépirodalmi alkotásai. A Pendragon legenda vagy az Utas és holdvilág érdekes, szórakoztató, de a korszakból Kosztolányi, Móricz vagy éppen Márai igencsak jelentősebb szerzők. Egy barátjának írt levelében Szerb meg is említi, hogy első regényét, A Pendragon legendát kizárólag pénzkeresés végett írta. Lehet, hogy ez csak póz volt a részéről, hiszen ahhoz képest e misztikus detektívregény túl jól sikerült. Az irodalomtörténetet viszont halálosan komolyan vette.

– A Magyar irodalomtörténet (MIT) megírására az Erdélyi Helikon írt ki pályázatot 1930-ban. Célja hangsúlyozottan a magyar irodalom népszerűsítése volt. Szerb neve akkor még ismeretlenül csengett. Munka közben írta barátjának: „Eléggé szórakoztató, remélem, nagy visszhangja lesz.” A megjelenés után pedig így ironizált: „Irodalomtörténetem elképesztő siker... Az erkölcsi siker még nagyobb: abszolúte megsemmisítő kritikákat kaptam..., az egyetemi tanárok elővigyázatra intik tanítványaikat felforgató hatásom ellen.” Azóta sem kapkodtak el több példányban irodalomtörténeti művet. Mi volt a siker titka?

– A sikerhez valószínűleg az Erdély-nosztalgia is hozzájárult. Ez azonban nem kérdőjelezi meg Szerb kivételes teljesítményét. A Magyar irodalomtörténetet nagyon rövid idő alatt írta meg, miközben A Pendragon legendán is dolgozott. És nemcsak elképesztő munkatempója volt, de teljesen egyéni fogalmazásmódja, metaforikus, szarkasztikus stílusa. Olyan könnyedén kezelte az elméleteket, hogy ha őt olvassuk, szórakoztatónak tűnik a tudomány.

– A siker ellenére meg is kapta érte minden korszakban a lesújtó kritikát. Rögtön a megjelenéskor a konzervatív irodalmi körök a szokatlanul modern nyelvhasználata miatt támadták, valamint azért, mert gúnyosan mert írni a nemzeti kultúra nagyságairól, és lenézte a népi irodalmat.

– Szerb valóban nem hitt a „népi őstehetségekben”, az igazi irodalmat a polgárság vagy legalábbis a középosztály kultúrájához kapcsolta. A népieskedő irodalmat elutasította, kipellengérezte.

– A nyilas időkben a származása miatt támadták. Állították: Szerb azért ilyen tiszteletlen a nemzeti kultúrával, mert zsidó. A szélsőjobboldali Palló Imre interpellációja nyomán a könyvet be is tiltották. A kommunizmus pedig szellemtörténésznek nyilvánította, aki irracionalista elméletek hatása alatt állt, és irodalomtörténetéből kicenzúrázták a sztálinista irodalompolitikán ironizáló részeket. Most hogy tekint a MIT-re az irodalomtudomány?

– Az a probléma az irodalomtörténész Szerb Antallal, hogy ha valakinek megszakad a befogadástörténete, akkor már nehéz visszahozni az élő kultúrába. Szerb jobb irodalomtörténész volt, mint író, de ez már soha nem fog kiderülni, mert ez a sajátos szellemtörténeti hagyomány megszakadt. Ugyanakkor Szerb modernségét mutatja, hogy eszmefuttatásai közt már megjelenik a médiatörténeti és tudásszociológiai szempont. A húszas, harmincas években járunk, ekkor zajlik a médiatörténeti forradalom. A rögzített zene, a hangosfilm, a rádiózás óriási szenzáció. Ennek hatása olyan volt, mint manapság a Web 2. Szerb korán észrevette és hangsúlyozta, hogy kultúránkat mennyire meghatározzák a különféle médiumok. Másik nagyon korszerű kérdésfeltevése: hogy az irodalmi művet mennyire határozza meg az a társadalmi környezet, amelyben születik.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Székely Ilona, 168ora.hu, 2015. július 11.

2015-07-11 18:46:55
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ