Nem azért hordok női ruhát, hogy bárkit provokáljak (Origo.hu)
(kiadvány: Aludnod kellene)

Azért hagyta ott a profi labdarúgás macsó világát, hogy felvállalhassa a transzneműségét. Ennek kínkeserves történetét írta meg első könyvében, az Inkognitó-ban, az első magyar transzcomingout-regényben. Mostanában már mindenhova női ruhában jár, környezete elfogadta, de állítása szerint neki könnyű. Kiss Tibor Noéval transzneműségről, kiszolgáltatottságról, toleranciáról beszélgettünk.

Két évig tartott fociedzéseket fiataloknak Pécsbányán, hiába csillapította a rasszista kijelentéseket, végül ott kellett hagynia a munkát. 
  • Rengetegen élnek teljes kiszolgáltatottságban, a kitörés lehetősége nélkül, a szegénység pedig a politikai játszmák része. Ma már ahhoz is bátorság kell, hogy ételt adjon valaki a hajléktalannak. A Pride nem hozza lázba, de fontosnak tartja. Szerinte jobb hely lenne a világ, ha a nemi szerepeket lazábban kezelnénk. Második könyve, az Aludnod kellene a rendszerváltás veszteseiről szól. 

    Követed még a fociéletet? 

    Andrea Pirlo eligazolt New Yorkba, számomra ezzel közeledik a vége. Tizenöt éve ő a kedvenc focistám, az ő posztján játszottam a Fradiban, védekező, labdaszerző és osztogató középpályásként. De én mindig is csak egy dologban hasonlítottam hozzá: ugyanolyan lassú vagyok. 

    Miért hagytad abba a focit?

    Tudtam, hogy abba a közegbe soha nem fog beleférni az, ahogyan élni szeretnék. 

    A transzneműségedre gondolsz? 

    Igen. De az egész közeg morálja is nagyon lehúzó volt. A magyar foci borzasztó állapotban van, retrográd, nem európai szinten zajlanak a dolgok, korrupció mindenhol, legalábbis én ezt tapasztalom. A profi futball egyre kevésbé érdekel, de hetente egyszer eljárok focizni. Egyébként a férfi ismerőseim egy része emiatt könnyebben fogad el: 

    mindegy, hogy női ruhában, kisminkelve járok az utcán, ha meg lehet velem beszélni a hétvégi meccset. 

    Kiss Tibor Noé 1976-ban született, a ferencvárosi Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola gimnáziumi osztályába járt, tíztől tizenhét éves koráig az FTC igazolt futballistája volt. Újságkihordóként megszerette a kutyákat. Amikor 1995-ben először női ruhában kiment az utcára, a parókája beleakadt egy faágba. Tanult újságírást és szociológiát, 2003 óta tördelőszerkesztéssel foglalkozik, 2010 óta a Jelenkor folyóiratnál. Újságokba is írt zenéről, futballról, kultúráról, egyik alapítója a focitipp.hu weboldalnak.
    Inkognitó című regénye 2010-ben jelent meg, és a szerző transzneműségéről szól. Aludnod kellene című második könyve a Magvetőnél jött ki, egy isten háta mögötti, elhagyatott kisközösséget mutat be, valahol Magyarországon játszódik, valamikor mostanában. Idén márciusban megkapta a Békés Pál-díjat.

    Van olyan döntéshelyzet reggel, hogy női vagy férfiruhát vegyél fel?

    Szinte mindenhova női ruhában járok. A háziorvoshoz azért nem, mert talán elküldene pszichológushoz. Mégis van ilyen helyzet. Ott van például a nagyon kedves szomszéd néni, aki vallásos, konzervatív gondolkodású. Jó ideig nem mertem elmenni otthonról női ruhában, mert mindig a folyosón volt, virágokat locsolt, takarított, féltem, hogy meglát. Fél év után meguntam a bújócskát, átmentem hozzá, és megmondtam: én nem az a fiú vagyok, akit eddig elképzelt. 

    "Tibor, nekem emberként már bizonyítottál,"

    ennyit mondott, és másnapra elolvasta az első könyvemet. De tíz évvel ezelőtt még totális zavar volt a fejemben a transzneműséggel és a női identitással kapcsolatban, akkoriban egy órába telt, amíg összeszedtem a bátorságomat, hogy kilépjek az ajtón női ruhában. 

    Mitől lett jobb?

    Elkezdtem beszélni és írni erről, és láttam, hogy a történetem megmozdít embereket. Engem pedig ez felszabadított.

    [...]

    A teljes interjú itt olvasható »

    Forrás: Pálos Máté, Origo.hu, 2015. június 26.
     

  • 2015-07-26 15:00:41
    A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
    Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
    Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
    Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
    Fordította: Patat Bence
    Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
    Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
    Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ