Törések és repedések (Magyar Szó)
(kiadvány: A dögeltakarító)

Amikor értesültem Danyi Zoltán regényének címéről, több ifjúkori olvasmányélményem is eszembe jutott. Például Ladislav Fuks A hullaégető, Norman Mailer Meztelenek és holtak, Hans Hellmut Kirst Farkasok című regényei, meg Nemes Jeles László Saul fia című friss filmje. Nem utolsósorban a magam élményei a horvátországi és a boszniai háborúkból. Amikor már kézbe is vehettem a könyvet, majd elolvastam, beigazolódott a sejtésem, valamiféle kapcsolat fűzi egymáshoz ezeket a műveket, legkézzelfoghatóbban az, hogy a háború általában ugyanazon szituációkat termeli ki.

A dögeltakarító nem háborús regény, sokkal inkább az emlékezés és a feledés küzdelmét jeleníti meg, ami azonban végtére a jugoszláv polgárháború emléke elöli menekülés szellemi és morális iszapbirkózásának története.

A könyv első fejezete olyan lendülettel, sziporkázó iróniával, váratlan események egymáshoz illesztésével, a történetrészek közti nagy ugrásokkal vezet be a regénytörténetbe, hogy nem ismertem föl mögötte Danyi Zoltán elbeszélői habitusát. Olyannyira nem, hogy ha az Amerika című, Berlinben játszódó epizódot, ami akár önálló novellaként, sőt, talán kisregényként is megállná helyét, a szerző neve hiányában olvastam volna, bizony másnak tulajdonítom. (Egy ugyancsak vajdasági származású szerzőnek.)

A további hat fejezet (A furgon, A természetgyógyász, Celia, Európa, A vacsora, A tenger) tovább viszi az abszurditásokba csúcsosodó narráció koherenciáját, Danyi Zoltán eddig általam nem ismert hangütését, ám ebbe az egységes összetartozásba beúszik a szerzőre – szerintem – jellemző csillapodottság, szemlélődés, megérintő líraiság, a szinte tapintható leírás. Az első fejezet voltaképpen folyamatos, ismétlésekkel ritmizált monológ, amit senki se hallgat, se a pszichiátria ápolója, se a csöves, akikhez Berlinben beszél az elbeszélő, miként ő se hallgatta a török vendégmunkás szövegelését, amíg az a német fővárosba fuvarozta a Szerbiából indult regényhőst. Végül kiderül, az egész regény ilyen, hallgatóság nélküli monológ. Kibeszélés, szabadulás a történtektől.

Az elbeszélő volt üzemanyagcsempész, benzinkúti dolgozó, megjárta a frontot, volt szerelmes és álmodozó, belső dekoratőr, dögeltakarító, szünet nélküli szellentéstől szenvedő figura, háborús bűnös pedikűröse, füzetvadász és Amerikára ácsingózó, budapesti, belgrádi, újvidéki, spliti, berlini tébláboló, csak nem ebben a sorrendben, mint ahogy a regény fejezetei se következetes időrendi sorrendben követik egymást, hanem az olvasó saját maga illesztgetheti egymáshoz őket, hogy kirakja magának a regényben megfogalmazott élet-, illetve halálképet.

A regény címe – bizonyára mert magam is átéltem a műben megidézett polgárháborút – eleve a háborús hullaeltakarítást juttatta eszembe, nem pedig azt a háromtagú brigádot, amelynek tagjaként az elbeszélő egy furgonnal a közutakon elgázolt, vagy út mentén lelőtt vadakat gyűjti be. Ezt az utóbbi állítást viszont az elbeszélő maga relativizálja a mű vége táján: „hogy kik is lehettek valójában az úgynevezett dögeltakarítók, merthogy ezt a társaságot nagy valószínűséggel abból a különleges alakulatból hozták létre, amelynek a feladata a lemészárolt bosnyákok és albánok tetemeinek a gyors és lehetőleg nyomtalan eltüntetése volt, mielőtt az amerikai műholdak lefényképezték volna őket…” (228.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Fekete J. József, Magyarszo.com, 2015. július 23.
 

2015-07-23 15:12:57
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ