Komolyan és tudományosan (Apokrif Online)
A Sajna-sebaj, a Bulvár és a Petri-díj után újra hírt adott magáról Bognár Péter, ezúttal A rodológia rövid története című verseskötetével.

A szerző volt szíves közzétenni, mik is azok a rodok: nos, a rodok azok a hosszúkás alakú valamik, amik néha keresztülrepülnek a kamerák által felvett képeken, és amikbe dús fantáziájú emberek hajlamosak felfedezetlen élőlényeket vagy ufókat belelátni. A rodok felkutatására és megismerésére törekvő tudományág a valóságban molylepkék elfogásáig jutott, Bognár költészeti fikciójában azonban évtizedeken át magas költségvetéssel dolgozó, kiváló képzettségű kutatók foglalkoztak titkaik megfejtésével.

 

A versek címeihez a kulcsot az A Squar-féle nevezéktan (107‒108.) adja. Eszerint minden rod egy számokból és betűkből álló kombinációt kap, amely magába foglalja rendszerezését és gyűjtésének időpontját. Ebben az értelemben a rod egyfajta emlékezet-lerakódás, amely aztán versformátumban kerül terítékre. Mivel a költemények nem-rodológiatudománnyal foglalkozó nagyobb részének címe megfelel az itt vázolt szintaxisnak, adja magát az egy rod = egy vers megfeleltetés. Csábító lenne a rod gyűjtési időpontját a költemény keletkezésével azonosítani, de az 1990 és 2022 közötti dátumok ezt nem támasztják alá.

A komoly és tudományos kötetcím a szerző-olvasó paktum jegyében már előre jelezte, hogy a tartalom szórakoztató és humoros lesz. Humor terén a K. O.-t a Gyalog galoppéra hasonlító gyilkos nyúl Antal fráterrel vívott párbaja viszi be (TM-0025/20190716), az elve komikus helyzetet pedig csak egyre fokozzák a rendezői utasítások, a latinos-egyházias transzcendencia idegensége, és a párbaj után a fráter leharapott fejéből megszólaló ima. Ugyanez a vers arra is példa, hogy Bognár nem fél tudatosan bárgyú rímekkel dolgozni, ha azzal komikus hatást érhet el:

A kámzsa remeg, a frátervér meleg,
Antalnál a bot, a nyúl viszont két fog” (31.)

Felugrik a nyúl, Tóni feléje nyúl” (32.)

Hasonló példa a szándékosan elrontott rímelésre:

Magas Eger várnak fényes az udvara,
Onnan jődögél le három szomorú pór,
A Kecskés, a Farkas meg én vagyunk azok,
Magas Eger várnak márvány az udvara.” (47.)

(TM-0027/20191213)

Utóbbi példában az előző versszakok alapján páros rímekre számítanánk, és a történet lezárására, vagy legalább erkölcsi tanulságra, ehelyett egy helyzetleíró, inkább kezdetnek beillő sort kapunk a záró mondat helyett, így egyszerre két elvárás hiúsul meg.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Görög Dániel, Apokrif Online, 2015. aug. 22.

2015-08-22 13:30:30
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ