Csevap a Magyar utcában
(kiadvány: A dögeltakarító)

A dögeltakarító úgy beszél a nagy nemzeti témák helyett egészen másról, hogy közben mégis szól – egészen másként – azokról is. A regény, amellett, hogy az idei könyvhét egyik nagy dobása, bízvást mondható Danyi Zoltán eddigi szépprózai munkássága csúcsának is. Z. KOVÁCS ZOLTÁN KRITIKÁJA.

Danyi Zoltánnak eddig is voltak jelentős szövegei és könyvei, de – legalábbis a prózát tekintve – a korábbi kötetek inkább a sajátos hang, a prózaírói egyéniség megtalálásának fázisait jelentik az új opus felől olvasva. Túl az epikus kísérletezéseken, A dögeltakarítónak a narráció hagyományosabb eszközeivel sajátos szövegvilágot sikerült teremteni.

A képlet látszólag egyszerű: a „jugó” világban, a Vajdaságban született magyar főhős a délszláv háborúval végleg elveszti identitását, „nem lelé honját a hazában”. Danyi Zoltán könyvének azonban csak háttere a „határon túli magyar keresi magát” narratíva. Itt egy ember keresi magát, mégpedig a nemzeti meghatározottságok mintázataihoz képest idegenül, bár azoktól nem függetlenül. A regénytől távol áll mindenfajta nemzeti heroizmus, kozmikussá növesztett kollektív önsajnálat. Aki a regény főszereplője, történetekben létezik, így képződik meg identitása. Történetek a szerb nacionalizmus szervezte „spontán mítingekről”, a benzincsempészetről, a berlini útról, a dögeltakarításról, a spliti mozaikról és az ott megismert Celiáról, a budapesti tartózkodásokról, végül a spliti megbékélésről. A dögeltakarító hősének a regényben elsődlegesen narratív, nem pedig mindent meghatározó nemzeti identitása alakul ki.

Történetek határozzák meg, milyen összetevőkkel rendelkezik a név nélkül maradó főszereplő identitása. (Az elbeszélés során mindvégig az ő nézőpontja érvényesül, ezzel is jelezve, hogy az egyes eseménysorokban megjelenő azonosulási lehetőségek mindig korlátozott érvényűek.) Az elsődleges igazodási pont Amerika, a Woody Allen- és Robert de Niro-filmek, a Parker tollak, a színes teniszpólók földje, ahová „neki mindenképpen el kell jutnia (…), mert Európának befellegzett, Európát túl sokszor kizsigerelték és a kutyáknak dobták, úgyhogy ha meg akar szabadulni a csontoktól, akkor Amerikába kell mennie…”. Az oda történő eljutás, a „Luftbrücke” terv azonban meghiúsul, hősünk Berlinből Budapesten keresztül ér vissza Szabadkára, majd Újvidékre.

Berlin mint „haza” a keresett identitás szempontjából szóba sem jöhet (a Németországba, Berlinbe utazók mindig „Gastarbeiterek”). Ugyanakkor az „anyaország” és Budapest sem jelentenek otthont: az „Európa” című fejezetben, ahol a forgalomkorlátozások miatt labirintusszerű Pesten igyekszik először valahová el-, majd a városból kijutni, megtudjuk, hogy Magyarországon Szentendre tűnik számára a legotthonosabb városnak („akárhogy vannak is a dolgok, neki a szerbek feltehetően már örökké hozzátartoznak ahhoz, amit eléggé bizonytalanul ugyan, de az otthonosság érzésének kell neveznie”). Budapest az (át)utazás toposzának változata, s ennek során is szerbiai történetek merülnek fel – amikor a dugóban araszolás közepette a Magyar utcába ér, eszébe jut egy régebben hallott vita, amelyet a csevap bosnyák, szerb vagy horvát eredetéről folytattak egy étteremben.

A regény helyszínei közül Split az egyetlen, amely valamiféle megbékélést hoz a főszereplőnek. Ez azonban nem az otthon vagy az otthonosság megtalálását jelenti. A dalmáciai város annak a kiszakadásnak a lehetősége, ahonnan esély nyílik a megelőző kísérletek kudarcának belátására. A zárófejezetben úgy tűnik, a spliti katedrális tornyából képes átnézni a „jugó” tájon, egész Újvidékig – aztán itt is egy történetnek, a dögeltakarításkor befogadott német juhász halálának elbeszélése helyettesíti az otthont mint helyszínt. Erre a történetre emlékezve mindenesetre „úgy érezte, hogy meg tud végre bocsátani Újvidéknek, meg tudja bocsátani ezeket az elhibázott éveket.”

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Z. Kovács Zoltán, Revizoronline.com, 2015. aug. 19.

2015-08-19 17:39:24
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ