Itt van, pedig senki se hívta (Kulter.hu)
(kiadvány: Dublineszk)
Ha egy regénynek a címe megegyezik egy költő versének címével (jelen esetben Philip Larkinéval), akkor az olvasó minden bizonnyal izgalmas intertextuális utazásra készülhet, azonban Enrique Vila-Matas könyve ennél többet kínál.

De időzzünk el egy időre a címnél. Maga a „dublineszk” egyfajta stílust, sőt, stilizáltságot juttathat eszünkbe, különösen, ha elkalandozunk más, hasonló végződésű szavak irányába, amelyek közül érdekes módon jó néhány olvasható bele a regény szövegébe. Az „arabeszk” például a zenében – a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint – játékos hangulatú, kecsesen formált kisebb zenemű; hozzátehetjük, hogy a kecses formázás gyakran a motívumok szabad burjánzását, egymásba fonódását jelenti. A balettban viszont az a figura, amelyben a táncos fél lábon áll, és a másik lábát hátra nyújtja. De felmerülhet a „groteszk” szó is, ami valamely nevetséges, de egyben ijesztő, torz jelenségre vonatkozik, ugyanakkor a reneszánsz idején eredetileg a római kori maradványokra, romokra (üregekre, grottókra) applikált, gazdag motívumrendszerű díszítéseket jelentette. Persze megkerülhetetlennek tűnik a „pikareszk”, az utazó, kalandos regény asszociációja is.

Valóban, Vila-Matas regénye – Imrei Andrea rendkívül gondos, értő fordításában – játékos, gazdag szövésű, sűrű motívumhálóval borított szövet, egy kicsit groteszkül pikareszk jellegű szöveg. Talán még a stilizált tánc kifejezés is helytálló lenne: a főhős mintha tényleg egy balettpózba merevedne, fél lábon állva, másik lábát hátranyújtva, készülve a sokat emlegetett „angol ugrásra” (és utóbb végre is hajtva azt). Azonban a regény inkább egy benyomást, legfeljebb lassú folyamatot közvetít, mintsem a pikareszk regény epizódokban bővelkedő cselekménygazdagságát tárja elénk. A mű elején a főszereplő, a hatvan éves egykori könyvkiadó Lyonba utazik, ahol ahelyett, hogy meghívottként részt venne egy konferencián, a hotelszobájába zárkózva egy regényelméletet dolgoz ki. Ennek főbb pontjai: „az intertextualitás, a szöveg összefonódása a magas költészettel, szembenézés a romokban heverő morál helyzetével, a stílus elsőbbsége a cselekménnyel szemben és az a szemlélet, amely az írásra mint feltartóztathatatlanul előrehaladó időre tekint” (13.). Samuel Riba azt gondolja, hogy merő időpocsékolás elméletet kidolgozni azért, hogy egy regényt építs rá, de a Dublineszk tulajdonképpen pontosan megfelel a Riba által kidolgozott regényelméletnek.

A (külső) cselekmény szűkös: adott Riba, a szakmában harminc évet lehúzott, anyai ágon zsidó barcelonai könyvkiadó, akinek cége a csőd felé táncol. Házassága szenvedélyes, de feszült, gyerekekről nem tudunk. Szüleit rendszeresen, minden szerdán látogatja, s folyton úti beszámolókat kérnek tőle, valamint a „terveiről” érdeklődnek. Egy barátja minden páratlan nap délben felhívja. Mintegy két éve felhagyott az ivással. Kezd hikikomori üzemmódra berendezkedni, azaz a szobájába bezárkózva az interneten bújja a különféle oldalakat, neje, Celia nem kis bosszúságára. Majd megszületik benne az elhatározás: a nyomtatott könyvnek, a Gutenberg-galaxisnak leáldozott, ezért méltóképpen el kell azt temetni, stílusosan a Bloomsday-n, június 16-án, azon a napon, amelyen Joyce Ulyssesének cselekménye játszódik. Ez lenne szerinte „az angol ugrás”, a túlsó partra való átmenet. A cél érdekében összegyűjti három barátját, akik többé-kevésbé kötelességtudó módon eljátsszák vele Dublinban a Joyce-regény hatodik fejezetének fő epizódját, Paddy Dignam temetését. A szertartás valahogy lezajlik, inkább nevetségesen (groteszkül), mint emelkedetten, de ekkorra már nem is ez a lényeg. Riba „a tudati pókhálók szövögetése helyett” (199.) megtette a nagy ugrást, átment a túloldalra.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Tukacs Tamas, Kulter.hu, 2015. szept. 26.

2015-09-26 14:12:14
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Kovács András Ferenc
"Örömzene darabokban"
Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ