Milyen nyelve lehet a magánynak? (Magyar Nemzet)
(kiadvány: Sovány angyalok)
Sovány angyalok címmel a Magvetőnél jelent meg Kiss Noémi regénye, amelyet szeptember végén mutattak be a Rózsavölgyi Szalonban. A könyv egy kisvárosi tanár történetét beszéli el, aki erőszakos házassága elől a gyilkosságba menekül: hirtelen felindulásból megöli a férjét. Az 1970–80-as években játszódó regény a személyes tragédiákban a késő szocializmus társadalmának tabuit jeleníti meg a meddőségtől a családon belüli erőszakon át az iskola kiszolgáltatott világáig. Szülei nemzedékének történetét szerette volna megírni – hangsúlyozta a szerző, ám a szövegben felidézett traumák a mai napig kibeszéletlenek.

„Nincs megfelelő szókészletünk, hogy az erőszak elszenvedéséről beszéljünk – fogalmazott Kiss Noémi. – Komolyan küzdöttem vele, hogy ráleljek a regény főhősének hangjára. Végül azt a stratégiát választottam, hogy a nő háromszor fog bele a történetébe, míg végül el tudja mondani. A regény elbeszélője egy kisvárosi tanár, Lívia, aki a 2000-es évek elejéről tekint vissza iskoláséveire. A története a hetvenes években kezdődik, és a rendszerváltás környékén zárul. Ebben az időszakban a meddőség és a bántalmazó házastársi kapcsolat ugyanúgy tabunak számított.”

Törékeny volt ahhoz, hogy írjon róla

„Nem a saját korosztályommal akartam számot vetni, mert arra nekem nincs rálátásom, csupán töredékeket érzékelek. Inkább a nagyszüleim és a szüleim világának szerettem volna emléket állítani. Az a furcsa kettősség járt a fejemben, hogy a rendszerváltás pozitív fordulata ellenére a sorsok, a tragédiák változatlanok maradtak” – mesélte.

Szabó Magda Az őz című regénye komoly inspirációt adott az íráshoz, árulta el Kiss Noémi. „Ő a regényében – Galgóczi Erzsébet mellett – talán elsőként jeleníti meg a női testen elkövetett nyers erőszakot, ám egyből fel is menti a tettest, cselekedeteiért a történelmi korszakot teszi felelőssé. Én szerettem volna érzékeltetni, hogy a személyes tragédiák függetlenedhetnek a történelmi-társadalmi változásoktól: az egyéni felelősség mindig megjelenik a krízishelyzetekben.”

A traumák ilyetén folyamatosságát jelzi, hogy a regényben felvetett témák jórészt a mai napig ugyanúgy tabunak számítanak. Az író előző, Ikeranya című könyvében saját történetét prózává formálva beszélt a meddőségről, a meddő nők kálváriájáról, ám mint mondta, ezt csak utólag tudta megtenni, a trauma lehetetlenné teszi, hogy az ember azonnal kibeszélje, hogy pontosan emlékezzen az eseményekre.

„Ilyen a tabuk természete; amíg benne voltam, én magam is túl törékeny voltam ahhoz, hogy írjak róla. A Sovány angyalokat az Ikeranya előtt kezdtem el. Meg akartam mutatni, milyen »tűszúrásokat« kap az a nő, akinek nem lehet gyereke. Később szerencsére nekünk sikerült, ikreink születtek, de amikor belekezdtem a regénybe, ez nem tűnt reálisnak.”

A személyes traumák feldolgozása

A regénybeli házasság megromlását a főhős, Lívia a meddőséggel (is) magyarázza meg magának. A gyermektelenséget komoly szégyen övezi, így Lívia sorsa magában rejti a tragédia lehetőségét, mesélte Kiss Noémi. Hozzátette, a gyermekszülés társadalmi elvárása a mai napig nem sokat változott. Hiába tekintünk a gyermekvállalásra manapság úgy, mint személyes döntésre, a szülés „kötelessége” ugyanúgy megjelenik. Sőt, ha lehet mondani, az emancipáció után még nehezebb döntések elé állítja a nőket. Németországban például a női emancipáció, a politikai feminizmus komoly hatással volt a gyermekvállalásra – magyarázta az író.

„Nem véletlenül jelentette ki Angela Merkel, hogy fiatal munkaerőre van szükségük, hiszen a társadalmuk öregedése nyilvánvaló folyamat. Ugyanakkor a gyerekvállalás szabadsága a nők alapvető emberi joga. Elképzelhetetlen volna számunkra másmilyen gondolkodás. Nehéz felmérni a szépirodalom társadalmi hatásait, de ahogy a szöveg rátapint bizonyos problémákra, segíthet az olvasóknak a személyes traumák feldolgozásában – fogalmazott Kiss Noémi. – Persze a lehetséges hatásra írás közben nem gondoltam. Egy nő elszigetelődését, a magány megjelenítését tartottam szem előtt. Azt, hogy miként lehet megragadni az elidegenülés kényszerítő erőit, hogyan lehet feldolgozni, és még inkább, miként lehet elbeszélni azt: milyen nyelve lehet a magánynak egy olyan környezetben, ahol nem elfogadók az emberek. Ahol a saját családtagok is bántalmazóvá válnak.”

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mno.hu, 2015. okt. 14.

2015-10-14 18:36:28
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ