Fájdalmas szembesítés (Ambroozia)
(kiadvány: Kerített tér)

Az élet és a halál kettőse, illetve a hit problematikája határozza meg Szabó T. Anna legfrissebb kötetének verseit: a Kerített tér egy rendkívül összetett motívumrendszerrel operáló, nyugtalan, mozgalmas, több helyen a végtelenségig leterhelt, nyomasztó szöveg, amelyet koherens kötetként érdemes olvasni − a kérdés csupán az, hogy nem roppan-e össze mégis a szöveg egy ilyen súlyos jelentéshálózat alatt?

A Kerített tér lírai énje is tudatában lehet az említett terheltségnek, hiszen már a hat ciklusra bontott kötet elején, rögtön a prológusverset követően a következőképpen szólítja meg az olvasót: „Mit remélsz? / Felfrissülést? / Tisztaságot? / Ha kellemesen melenget, / elég? / Ha kád a vers − kilépve / meztelen vagy.” (Au lecteur, 9.) A költeményt érdemes a Szilánk címet viselő, ars poeticaként értelmezhető verssel együtt vizsgálni: „Csak olyat írj le, ami szúr és meglep. / Csak azt, amihez nincs erőd, se kedved.” (10.) A két szöveg közötti feszültség előrevetíti az egyébként az egész kötetben végighúzódó ellentétezést, illetve a tükör-szimbolikával is összekapcsolható, amelyre már az említett prológusvers is felhívja a figyelmet − kötet olvasása közben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egy minden tekintetben precízen és tudatosan szerkesztett kötetkompozícióval van dolgunk. A legelső, Szemben című költeményben ugyanis kiemelődik az a kettősség, ellentmondásosság, illetve a tükör-motívum, ami a Kerített tér valamennyi versében visszaköszön, és az élet‒halál ellentétpár, és ez a test, a szubjektum, a tapasztalás és a hit kérdésköreihez kapcsolva is sokatmondó lehet. A vers a szöveg és a szerkezet szintjén is hangsúlyozza a tükrözés szerepét, szembeállítja az ördögöt az Istennel, akikben egyaránt visszapillantva magunkra ismerhetünk − a két, négy-négy soros strófát csillaggal választja el, nyomatékosítva az önmagából kifordított ellentétezést. A szövegben szereplő tükör másik oldalán eközben megjelenik a szubjektum, pontosan annak életre hívása és eltörlése: „nem kér, nem szólít, nem nevez meg, / nem mondja azt sem, hogy szeretlek, / mert nem vagy és a tükör sincsen: / tükörbe nézel, ott van Isten.” (Szemben, 5.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Vidosa Eszter, Ambroozia.hu, 2015. nov. 3.

2015/4

2015-11-03 16:31:54
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól....
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá." Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ