Cserna-Szabó Andrást kérdeztük (Bárka Online)
(kiadvány: Sömmi.)

Három éve emlékezetes lépés volt, amikor letiltottad műveid sugárzását, mert nem értettél egyet az MTVA-ban végrehajtott „tartalmi profiltisztítással”. Azóta az ügy természetéből adódóan nem hallottunk a fejleményekről semmit. Azóta is tartod magad ehhez? Megkeresett egyáltalán valaki azzal, hogy „De, Bandikám, térj már jobb belátásra!”

Azért nem hallottál fejleményeket, mert nem voltak fejlemények. Én kértem, hogy ne játsszák a régi interjúimat, novelláimat, ők meg nem játsszák. Ennyi. Amit el akartam erről mondani, azt elmondtam akkor. Én íróként próbálok nem politizálni, közéletet a kocsmában élek, de akkor ezt csak így tudtam lereagálni.

A napokban került a boltokba új regényed, Sömmi. címmel. Azzal a mondattal is kezdődik a fülszöveg, hogy „Rózsa Sándor történetét sokan elmesélték már”. Hogyan alakult úgy, hogy immár te is?

Minden embernek vannak „kedvenc történelmi hősei”. Azok, akik engem legjobban érdekelnek, nem igazán hősök. Inkább (minimum) „ellentmondásos személyiségek”. Mondjuk, Martinovics, Tito vagy éppen Rózsa Sándor. Rózsához sok éve, újra és újra visszatértem, mint olvasó, minden írói hátsó szándék nélkül. Szentesi Zöldi László Rózsa Sándor – Legenda és valóság című könyve rendkívül érdekes, és az is érdekes, hogy olyan íróóriások, mint Krúdy vagy Móricz, milyen gyengén muzsikálnak, amikor a betyárlegendát írják. Krúdynál egyértelmű postamunkáról van szó, érződik, hogy „piacra dolgozik”, 1-2 nap alatt összedob egy regénykét bizonyos összegért, a téma csöppet sem érdekli. Nem is lesz belőle igazi Krúdy-regény. Móricz se a rokonoki kíméletlenséggel közelít a témához, gyakran elkapja a jókais romantika – ami, mondjuk, Jókainak jól áll, neki kevésbé. Az írói hátsó szándékom onnan datálható, mikor rájöttem, ez az egyetlen alföldi sztori, ami messziről is látszik. Nem véletlenül érdeklődött Sándor után Hollywood, és született róla angol nyelvű regény is (melyet spanyolra, németre stb. lefordítottak). Jó sztori, van benne minden: bűn és bűnhődés, háború és béke, szabadság és szerelem, értelem és érzelem, legenda és valóság, vér és homok, csend és hó és halál…

Az elbeszélő Veszelka Imre, „Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája”, az ő szemszögéből ismerhetjük meg a betyárvilágot. Hogyan emelkedett Veszelka alakja főhőssé?

Veszelka nagyon is alkalmasnak látszott elbeszélőnek, hiszen ő szinte mindig Rózsa mellett volt, ha valaki, akkor neki tudnia kell, valójában mi történt. Kicsit olyan Veszelka Rózsának, mint Sherlock Holmesnak dr. Watson vagy Don Quijoténak Sancho Panza. Sok valóságos elem is van az én Veszelkámban, de ez az erotomán-gasztromán bivaly az én találmányom. Amikor nemrégiben a Könyvesblogra kiraktak egy részletet a Sömmi.-ből, akkor az első komment az volt, hogy persze, így fogalmazott egy analfabéta paraszt a XIX. században… Aki elolvassa a könyvet, az persze rá fog jönni, hogy az én Veszelkám se nem analfabéta, se nem paraszt. De nem akarok spoilerezni. Aki pedig jobban elmélyül a fantasztikus Bálint Sándor néprajzi munkáiban (esetleg a kétkötetes Szegedi szótárában) vagy a zseniális Tömörkény István novellaművészetében, arra is rájön, milyen gyönyörű nyelven beszéltek ezek az „analfabéta parasztok”.

A fennmaradt történetek alapján Veszelka Imrének és Rózsa Sándornak valóban volt közös pont, közös Fáni az életükben. A regénybeli Veszelka is önfeláldozó, baráti módon segíti ki Sándor szeretőit a szükségben, míg a társa börtönben van. Mennyi kutatómunkát, valóságmagot rejt a történet? Mennyire engedted szabadon dolgozni a sztorit, egyáltalán volt-e olyan történelmi tény, amihez hű akartál maradni?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Novák Zsüliet, Bárkaonline.hu, 2015. okt. 16.

2015-10-16 18:37:19
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ