Párhuzamos kritikák – avagy kinek miről szól az ifjúsági irodalom? Egy tanár (Fenyő D. György) + egy diák (Gara Ádám) ugyanarról a könyvről, most éppen a Margó-díjas Holtversenyről (Bárka Online)
(kiadvány: Holtverseny)

Gara Ádám

Holden Magyarországra megy

 

(Hú, de durva)

Mikor a kezembe vettem Totth Benedek Holtverseny című könyvét és (latin dolgozat helyett) a buszon hazafelé belemélyedtem, két nagyon erős első benyomásom volt: „Úristen, de alpári, és de utálom magam, hogy tetszik!” A másik pedig, hogy ezt a könyvet már olvastam. Tudtam, hogy ez nyilván nincs így, hiszen aznap hallottam életemben először a műről és a szerzőről, de valami azt sugallta, hogy már volt hasonló élményben részem. Aztán egy csapásra beugrott. Salinger Zabhegyezője.

A két regény között tagadhatatlan párhuzam húzható, gondoljunk csak a narrációra, ami mindkét esetben rendkívül személyes és közvetlen, vagy a visszatérő popkulturális utalásokra, amit ugyan a Zabhegyezőben én nem értek – és valószínűleg kortársaim sem, hiszen nem éltünk az ’50-es évek New Yorkjában. Viszont a Holtverseny esetében teljesen világos volt, hogy melyik sorozatról, együttesről, filmről vagy videojátékról mesél a narrátor. Ugyanez a helyzet a nyelvezettel: ami akkor Holden nyelvhasználatában oly meghökkentő lehetett, a mi generációnk számára már cseppet sem vulgáris vagy extravagáns. Bezzeg a Holtverseny! A nyelv trágársága átlép minden elképzelhető határt, még én, 18 éves fejjel is néha meghökkenve olvastam egy-két obszcén beszólást. Elképzelhető persze, hogy ötven év múlva visszanézve ez a fajta nyelvezet lesz az, amire azt mondják unokáink, hogy „nem értem, ebben mi olyan durva”.  Fontos leszögezni, hogy a mű obszcenitása nem célként, sokkal inkább eszközként szolgál, amivel hiteles képet fest a gyerekek szubkultúrájáról, és ami tökéletes alapjául szolgál a történetnek és a narrációnak. Az első fejezet éppen ezzel a szokatlan nyelvezettel rántja magába az olvasót. Ez persze nem tart ki kétszázötven oldalon keresztül, és néha kissé lapossá válik a folytonos káromkodás, de ekkor mindig jön egy ütősebb poén vagy megszólalás, ami újra visszazökkenti a regényt a már megszokott stílusába. A „sírjak-vagy-nevessek”-érzés nálam valahol ennél a mondatnál ért a csúcsra: „Bármelyik haverom kapásból fel tud sorolni tíz AVN díjas pornósztárt a legjobb külföldi dupla anál jelenet kategóriában, de az aradi tizenháromból max Kossuth vagy Széchenyi van meg nekik.”

     A durváság nem csak a nyelvezetben van jelen, hanem sokkal inkább a történetben és az egész kiinduló helyzetben. Adott egy ismeretlen vidéki kisváros panelrengetege, néhány korombeli tinédzser, rengeteg drog, szex, erőszak, és az uszoda. A könyv alapvetően egy négyfős baráti társaság mindennapjai köré épül, de Kacsa, Bója, Zolika és az ismeretlen narrátor középiskolás élete nagyban elüt egy megszokott gimnazistáétól. A mindennapos füvezés, kocsmázás vagy tabizás mellett a srácok szabályszerűen körbeadogatva létesítenek szexuális kapcsolatot Nikivel, Vikivel vagy valamelyik lánnyal, aki szembe jön. Senki nem lepődik meg, ha rányit egy barátjára aktus közben a fürdőszobában, vagy ha egyik pillanatról a másikra saját magát találja az ágyban egy alkalmi partnerrel. Ezek az örömforrások teljes mértékben kiüresednek a mindennaposságukkal, és a napi rutin részévé válnak a szereplők számára.

 

(Kit érdekelnek az átkozott kacsák a Central Parknál?)

Holden Caulfield a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb hatású és legismertebb karaktere. Tinédzserek milliói tekintenek rá és útkeresésére példaként, Holden igazi lázadó. Kritikusan és legtöbbször utálattal beszél szobatársairól, a Pencey-ről, és arról, hogy ebben a világban mindenki mennyire megjátssza magát. Ez a kritikus beállítódás mélyen indokolt és felépített. Holden világában megvan mindenre a magyarázat, arra, hogy ki miért és mennyire rohadt, vagy hogy miért csapja mindig hátra a piros szarvaslövő sapkát.

     A Holtverseny anonim narrátor mára egyáltalán nem lázad. Bár Holden nem drogozik, és nem fekszik le minden második lánnyal, csalódott és dühös a társadalommal szemben. Ez a Holtverseny antihőseiből teljes mértékben hiányzik. A narrátor számára a drogozás vagy az iskolából való lógás nem a társadalmi normák ellen való lázadást jelenti, hanem megszokott állapot. A lázadás eszközei itt a kiindulópontot jelentik. Neki nincs mi ellen lázadnia, elfogad mindent a jelen állapotában, nincs benne meg a változtatás iránti vágy. Csak a nihil árad belőle. Hasonlóan Holdenhez a környezet bírálata itt is jelen van, ugyancsak negatív formában, viszont fontos különbség, hogy a hősökben nincs kifejtett, reflektált kritika, csupán öncélú bíráskodás.

     „Mi történik a kacsákkal a Central Parknál télen, ha a tó vize befagy?” – teszi fel a kérdést fáradhatatlanul Holden. A válasz igazából nem fontos, a kérdés mögötti motiváció viszont annál inkább. Kétségkívül ez a Zabhegyző egyik kulcsmondata, Holden azért teszi fel folyton ezt a kérdést, mert bár a világ felé csupán utálatot és csalódottságot mutat, a lelke mélyén jó. A felnőtteket nem érdeklik a kacsák, és amint látja, hogy ő is ilyen emberré válik, elhatározza, hogy a „klassz kiskrapekokat” megmenti a rozsmezőben a szakadékba zuhanástól, vagyis a felnövéstől. Ez az áldozat csakis Holden erkölcsének meglétéről árulkodhat. Kacsát, Bóját, Zolikát és az elbeszélőt cseppet sem foglalkoztatják a kacsák, és nem azért, mert felnőttek. Belőlük minden norma hiányzik. Miért jelent dilemmát a mentők kihívása egy gázolás után? Miért kell végigkarcolni más új autóját? Miért kell Zolikát meggyilkolni?

 

(Alkalmazkodj, mert különben...)

Túlzás lenne azt állítani, hogy a társaságban mindenki egyenrangúan romlott. A narrátor reakciója Zolika eltűnésére például kifejezetten racionális, és már-már a normális, hétköznapi moralitás alsó határát súrolja. De gondolhatunk az idős férfi elgázolására: a négyesből van, aki a mentők kihívása mellett áll. Az viszont nem kérdés, hogy kölcsönösen húzzak le egymást a mélybe: a legfontosabb a társaságnak való megfelelés és alkalmazkodás. A közeg formálja az egyént, és nem fordítva. A legjobb példa erre az új úszólány. Amikor megérkezik az egyesületbe, a legérthetőbb undorral reagál társai viselkedésére, de aztán szépen lassan asszimilálódik. Belátja, hogy nincs más választás: vagy beolvad, vagy kiközösítik.

     Arra a kérdésre, hogy egy egész generáció hogyan ereszkedhetett ilyen alacsony morális szintre, a regény nem ad választ, a közeg a benne élők számára természetes. Nem egy hosszú folyamat eredménye, hanem állapot; saját és mások viselkedését sem kérdőjelezik meg, legyen az akármennyire erőszakos, fölösleges vagy brutális. Tudatlan züllés az öntudatra ébredés legapróbb reménye nélkül.

     Az egyetlen dolog, ami kiemelkedik a nihilből, az az uszoda és a váltó. Az úszás az, ami közös értéket képvisel a társaságban, és néha tényleg úgy érezzük, hogy négyen csapatként és barátokként viselkednek. Persze ez az összhang csak addig tart, amíg narrátorunk nem ugrik túl hamar a vízbe a 4 x 100 döntőjében, diszkvalifikálva ezzel csapatát. Elszabadulnak az indulatok: Kacsa és Bója szemében ő lesz a bűnbak, Zolika pedig az ügyeletes lúzer szerepét is átveszi, innen pedig egyenes út vezet a tragédiához.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: BárkaOnline.hu, 2015. nov. 14.

2015-11-14 15:36:36
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ