Nem lesz holnap – Cormac McCarthy: A síkság városai (Filmtekercs)
(kiadvány: A síkság városai)

Cormac McCarthy nagy ívű Határvidék-trilógiájának lezárásában, A síkság városaiban John Grady és Billy sorsa összefonódik. A ciklus korábbi köteteihez hasonlóan most is az állandó keresés mozgatja a cselekményt: a western romantikáját hírből ismerő cowboyok önként vállalják a civilizációból való számkivetettséget, és a régmúlt idők legendáinak nyomdokán kutatják a függetlenség ígéretét.

 A Vad lovak önfejű álmodozója, John Grady Cole és az Átkelés sokat próbált, túlélő hőse, Billy Parham sorsa egy mexikói farmon fonódik össze, ahol mindketten cowboyokként keresik boldogságukat. A síkság városai két, folytathatatlannak tűnő történetet fűz tovább, ahol John Grady és Billy tettei is az előzményekben bemutatott cselekményre rímelnek, erősítve azt az érzést, hogy McCarthy világa változatlan és örök: John Grady újfent egy veszedelmes szerelemmel vívja ki maga ellen a sorsot, az epilógusban pedig Billy élete gazdagodik próféciajellegű párbeszédekkel.

John Grady és Billy is egy romantikus, szabad vadnyugati élet, a régi értékek megnyugtató melegsége után kutatnak, a tábortűz mellett mesélő idős cowboyok mítoszaihoz hasonló életútról álmodnak. Az 1950-es években játszódó történetben végig érezhető az elveszettség. A hősök ráismernek arra, hogy a világ megváltozott, de a komfortzónából kilépve a mexikói határ túloldalán még léteznek azok a farmgazdaságok, ahol ló és lovas a természettel közös harmóniában élheti mindennapjait. Ilyenformán nemcsak az Egyesült Államok és Mexikó határát lépik át, hanem tér és idő, a megálmodott és a megtapasztalt élet határait is, ahol szabadság, szerelemvágy, erények és harmónia kerül szembe barbarizmussal, hiedelmekkel, bűnszervezetekkel és áttörhetetlen hierarchikus viszonyokkal. A vágyott világ romantikus váza és a valóság átláthatatlan, kegyetlen és aljas szabályrendszere között tátongó szakadék pedig áthidalhatatlan.

„Nem fáj annyira. Holnap már fájna. De nem lesz holnap.”

McCarthy szerint az igazi irodalom az élet és a halál témájával foglalkozik, így természetszerű, hogy A síkság városai is azokat az eseményeket és döntéseket mutatja be, amelyek gyökeresen megváltoztatják a szereplők életét. Történeteiben a hősök nem azt kapják az élettől, amit megérdemelnek, hanem amit a saját döntésük eredményez. Nincs isteni igazságszolgáltatás, nincs megváltás, és mire felismerik azt, mennyire apró szereplők a végzet kezében, csak egyetlen reményük marad: a halálon túli megbocsájtás. Jelzésértékű, hogy a Határvidék-trilógia tételmondatát Eduardo, a strici fogalmazza meg: „Az emberek kialakítanak magukban egy képet arról, hogy milyen lesz a világ. Mi lesz a helyük abban a világban. A világ ezerféle módon alakulhat számukra, de létezik egy világ, ami soha nem fog megvalósulni, és ez az a világ, amit megálmodtak.”

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rókus Ákos, Filmtekercs.hu, 2015. nov. 20

2015-11-20 15:29:00
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ