Repedések és törések (FÉLOnline)
(kiadvány: A dögeltakarító)

Danyi Zoltán új regénye a traumairodalom megrázó darabja. A dögeltakarító a balkáni háború tragikus eseményeit dolgozza fel, Jugoszlávia széthullásának és a nacionalizmus térnyerésének következményeit beszéli el.

A regény azon időszakról szól, amikor több százezer ember futott a háború elől, „a menekültek […] kígyózó sorokban vonultak minden irányban” (52.). A szerző ezzel olyan – a délszláv háborús irodalom szövegeihez több szállal kötődő – kötetet alkotott, mely nemcsak az életművet, hanem az idei év könyvtermését tekintve is jelentős. A dögeltakarítóban egy „különleges katonai alakulat”, a dögeltakarítók tagjaként dolgozó férfi otthon- és identitáskeresését ismerjük meg, (sikertelen) emigrációs kísérletét követjük végig az „egyre kisebbé, egyre szűkebbé, egyre ketrecszerűbbé vált” (17.), zárványszerű Szerbiából. A háború alatt a (nevén nem nevezett) főszereplő feladata az állati és emberi tetemek „vermekbe dózerolása”, a nyomok eltüntetése az amerikai műholdak elől. A férfi életének e szakaszáról, illetve az azt követő időszak eseményeiről egy olyan szövegfolyam tudósít, mely a tér-idő-koordinátákat elbizonytalanítja, a kronologikus rendet nem követi, s az elbeszélés jelenét sem határozza meg egyértelműen. A bizonytalan narrációs szituáció összefüggésben áll a főszereplő világlátásával, valóságérzékelésével. 1991-et követően a férfi ugyanis úgy érzi, élete kiismerhetetlenné, átláthatatlanná vált: „Jugoszlávia teljesen elmerült az iszapban, mintha soha nem is létezett volna, úgyhogy az utóbbi időben fogódzókat keres ebben az ingoványban, fogódzókat és támpontokat” (17.), amelyek „segít[enek] eligazodni ebben az útvesztőben.” (10.)

Az elbeszéléstechnikai és kompozicinális megoldások a minden bizonyosságot eltörlő háború bomlasztó jellegére reflektálnak. A férfi élettörténetének epizódjait a narrátor végtelennek tűnő mondatai rögzítik. A szövegfolyam érzékelteti a személyiség defektusait. A monomániás témaismétléseket tartalmazó szövegrészek („kellett volna neki egy jó füzet” [26.]; „egy fehér füzetre van szüksége, egy sima lapú, amerikai fehér füzetre” [50.]; „sürgősen kellett volna neki egy füzet, egy sima lapú fekete füzet” [163.]) egy megbomlani látszó elme gondolatainak lenyomatai. Csakúgy, mint a senkihez sem címzett, oldalakon keresztül tartó monológok (a férfi az első fejezetben a kórtermet már rég elhagyó ápolóhoz, majd egy alvó koldushoz beszél, később a jégkockáknak magyaráz).

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Márjánovics Diána, Félonline.hu, 2015. nov. 29.

2015-11-29 16:55:34
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ