Kisebb/ség (Apokrif Online)

Szarvas Melinda (University of Jyväskylä) kritikasorozatában a kisebbségiséggel kapcsolatos kötetekről ír recenziót, olyanokról, melyek a kisebbségi identitást és létet, valamint a kisebbség-többség viszonyt tárgyalják. A kritikasorozat kiemelt figyelmet fordít a Vajdaságban most induló fiatal író- és fordítógeneráció munkáira, az ott zajló irodalmi hagyománykeresés folyamatára, és nem utolsó sorban a magyarországi irodalmi közeggel való érdekes kapcsolatra. Ezúttal Nádasdy Ádám A vastagbőrű mimóza című esszékötete kerül terítékre. 

Az Újvidéki Színház Neoplanta című előadásának utolsó képében (mely már ellép az alapot jelentő, azonos című Végel László-regény szövegétől és világától) a szereplők egy hosszú asztalnál ülve a kisebbségi lét különböző lehetséges tapasztalatairól beszélgetnek, arról a vélt-valós diszkriminációról, ami a Vajdaság területén élő magyarokat ér(het)i. A beszélgetés egyik résztvevője meleg. Ő veti fel: „jobb-e a helyzete a Vajdaságban egy szerb, mint egy magyar buzinak?”  Tovább gondolva mindezt, felmerül a kérdés, fokozható-e a kisebbségiség, egyáltalán mennyire mérhetők össze ezek a tapasztalatok? Mennyire homogenizálható ez a kategória? Már az újvidéki előadás idézett kérdése is arra mutat, hogy a többség és a kisebbség között könnyebb lehet az átjárás, mint ahogy azt első pillanatban gondolná az ember.

 

A Nádasdy Ádám Írások melegekről, melegségről alcímű esszékötetéhez írt fülszövegében Esterházy Péter úgy fogalmaz: „Nádasdy írásai nem egy részhalmazról szólnak, mondjuk, bátran, ez sem volna kevés, ez az emancipációs harc, de nem okvetlenül az irodalomra tartozó ügy […], hanem rólunk, mindenkiről szólnak.” Nádasdy Ádám valóban nem végez semmiféle missziót a szövegeivel, noha „sok tévhitet kellene a melegséggel kapcsolatban eloszlatni,” (143.) erre ilyen típusú írásokban a szerző nem vállalkozhat. Ahogy Esterházy is írja, Nádasdy nem kreál egy ügyet, amely mellett kiáll. Az esszéista nem kezeli különleges, esetleg egzotikus témaként a melegséget, s így az erről való beszéd során nem mutatja heroikusnak saját szerepét sem. A vastagbőrű mimóza szövegei ennél sokkal okosabbak és izgalmasabbak. A könyv zömét az Élet és Irodalomban 2014 folyamán megjelent tárcák alkotják, de egyéb, a témához kapcsolódó korábbi írások is helyet kaptak. Nem lehet mondani, hogy a Magvető kiadványa egyszerű újraközlés lenne, s ez nemcsak a pár plusz szövegnek köszönhető: a kötet olyan új kontextust teremt az ÉS-ben közölt esszék számára is, amely a téma puszta kiemelése helyett (vagy amellett) értelmezési szempontokat és lehetőségeket tesz láthatóvá.

„Meg kell jegyeznem, hogy az alábbi gondolatok főleg a férfi-homoszexualitásról szólnak; […] a férfi-homoszexualitás sokkal feltűnőbb, kihívóbb, a társadalom is őket tartja problematikusabbnak.” (65.) Noha Esterházy azt írta, Nádasdy szövegei mindenkiről szólnak, az imént az egyik esszéből idézett rész szerint mégis főleg a férfi homoszexualitásról. A szerző erre vonatkozó legpontosabb megállapítása, hogy ezek „egy magánember feljegyzései.” (10.) Ennek ellenére A vastagbőrű mimózát olvasva nem a „civil” Nádasdy Ádám hangja hallható, sokkal inkább az íróé. A legtöbb szövegben Nádasdy a saját életéből merítve mesél könnyed stílusban, ugyanakkor érezhetően nem a sztorikon van a hangsúly.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szarvas Melinda, Apokrifonline.wordpress.com, 2015. okt. 11.

2015-10-11 18:04:26
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ