Ha valami, hát a humor nem ördögtől való. Interjú Cserna-Szabó Andrással (Dívány)
(kiadvány: Sömmi.)

"Senkinek ne higgyük el, hogy az unalom komoly, a humor komolytalan” – mondja Cserna-Szabó András, akivel a legújabb Sömmi című kisregénye kapcsán beszélgettünk. A könyv boncolgatása során ellavíroztunk Cserna gyermekkorának helyszínére, a Dél-Alföldre is, ahol valaha az a bizonyos Rózsa Sándor randalírozott, akinek igaz története mára eggyé vált a legendákkal.

Magad is dél-alföldi vagy, így valószínűsíthető volt, hogy a tájra jellemző nyelvjárást helyesen használják majd a Sömmi-ben.

Alapvetően szentesi gyerek vagyok, ott születtem, ott éltem 18 éves koromig, az apám pedig Hódmezővásárhelyen és Szegeden nőtt fel, úgyhogy ő gyönyörűen őzik. De ez már egyre ritkább, talán az övé az utolsó nemzedék, akik még tudnak így beszélni.

Az ember, aki ott volt

Cserna Szabó András legújabb kisregénye, a feszes, tömör, de annál több rétegből felépült a Dél Alföld 18. századi tanyavilágába kalauzol, ahol a rettegett Rózsa Sándor - akiről az a hír járta, hogy az ördöggel cimborál -, betyártársaival lop, öl és bujdokol az alföldi pusztaságban. A hírhedt betyár története szinte eggyé vált az őt övező legendákkal, a népi mendemondákkal, Arany, Jókai, Krúdy, Móra, Móricz, és Tömörkény által elképzelt alakjával. De vajon milyen lehetett igazából Rózsa Sándor, aki a népi mesék szerint a szegényeknek lopott, de a történelmi források azt mondják, nem volt több mint hidegvérű gyilkos, aki szorgosan gyűjtögette az ördögnek a lelkeket? Ki más tudna legbiztosabban mesélni a híres betyárról, mint Veszelka János, Rózsa Sándor legnagyobb cimborája, aki ott volt mellette minden rajtaütésnél, minden sötét momentumnál? A Sömmiben ő mesél arról, miként lesz valakiből betyár, hogyan kötött szerződést Rózsa az Ördöggel, és mi lesz azzal, aki lemond a lelkiüdvéről. Ördögi easternre, drámákra, véres kegyetlenkedésekre és nem utolsó sorban igazi Cserna-féle humorra számíthat az olvasó - írtuk a könyvről korábban ajánlónkban.

Kisebb településen azért még a fiatalabb generációk között sem teljesen ritka, legalábbis gyerekkoromban rajtam kívül az összes osztálytársam ö bet űvel beszélt. Úgy csúfoltak, hogy a mekegő kecske.

(nevet) Akkor te olyasmi lehettél, mint a könyvemben Veszelka, aki a betyárbandában egyedüliként „pestiül” beszél – vagyis nem őzik. Egyébként hozzád hasonlóan én magam sem beszélem az apanyelvemet (Szentesen nem őznek), de kihallom, ha valaki rosszul használja az ö betűket. Ezért kellett mindenképpen kikerülnöm, hogy az elbeszélőm őzzön: hitelesen és nem komikusan szerettem volna ezt az egyébként nagyon gazdag és gyönyörű nyelvjárást bemutatni. Az ország számára sajnos a Hofi-paródia égett be („Rőzsa” stb.), nem szerettem volna erre még rátromfolni. A félkész állapotban lévő könyvemet apámnak is megmutattam, hogy nézze át, jó-e az őzés. Hagytam benne azért néhány direkt hibát: a „göci”-t például, ami nyilván nem göci, de ez nem véletlen, hiszen Veszelka, aki elmeséli Rózsa Sándor történetét, maga sem tud őzni, így természetes, hogy néha nem jó helyre rakja az ö betűt. Szóval szerettem volna elkerülni, hogy egy regényen keresztül őznöm kelljen, így kitaláltam Veszelkának ezt a „vele született beszédhibát”.

Veled el őfordult, hogy itt Budapesten jöttél rá, vannak a szókincsedben olyan szavak, amiket rajtad kívül mások nem értenek?

Persze, például a csoze, meg a garaboly (fonott vesszőkosár) és a palincs (libikóka), ezeket annak tudatában használtam még 18 évesen, hogy itt Pesten mindenki ismeri a jelentésüket. Csak amikor értetlenül néztek rám, mi a fenét akarok, akkor jöttem rá, hogy ezek bizony tájszavak, amiket máshol nem ismernek. A csoze szóról Szentesen úgy tartják, csak itt használják, de ez nem igaz (Péter László szegedi irodalomtörténész írt a szóról külön cikket is), a jelentése nagyjából: „kedves csirkefogó”. Szentesi nagyanyám egyik kedvenc szava volt.

Városiként szokott hiányozni a vidéki lét?

A Csernák a háború előtt szentesi földbirtokosok voltak, tehát valami közömnek kellene lenni a földhöz, de nincs. A tanyavilágot is csak könyvekből ismerem, igazából sosem éltem a klasszikus értelemben vett vidéki életet. A szüleim orvosok, egy erdőszéli kertes házban nőttem fel. Nevetni fogsz, de 18 éves koromra megutáltam mindent, ami a természethez kapcsolódik, ha zöldet, állatokat, fákat, „jó levegőt” látok, rosszul leszek, nem szeretek biciklizni, kertészkedni, horgászni, kirándulni. Gimnazista koromban semmi másra nem vágytam, mint hogy végre magas házak között, nagyvárosi környezetben éljek, préselődjek a villamoson a tömegben és szmogot szagoljak.

Nem gondoltál arra, hogy a fővárosban kezdd el a középiskolát?

(nevet) Ilyesmire én nem gondolhattam, mert ahhoz túl rossz tanuló voltam. Örültem, hogy a szentesi gimibe felvettek. Amikor anyám meghallotta a fodrásznál, hogy 4 pontot értem el a matek írásbeli érettségin, csak annyit kérdezett: vajon honnan tudtam összeszedni azt a négy pontot? Szóval nem érdekelt az iskola, a gimis évek nagy részét a Delelőben töltöttem. Ami egyébként (Szamárdelelő Csárda néven) a Sömmi. egyik regényhelyszíne is.

Régóta foglalkoztatott Rózsa Sándor története?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Farkas Edina Lina, Dívány.hu, 2016. jan. 4.

2016-01-04 12:15:29
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ