Elmondok egy esetet (Art7)

A Bokáig pezsgőben a 2015-ös esztendő magyar könyvkiadásának egyik jelentős eseménye és eredménye, szabálytalan műfajú irodalmi, történelmi, sajtótörténeti dokumentum. Párbeszéd formájában rögzült emlékirat.

Bizonyos könyvek megjelentetését akkor is vállalni kell, ha sejthető: a munkálat nem hoz, mert nem is hozhat tökéletes eredményt. A Magvető Kiadó által bölcsen és alkalmas pillanatban felelevenített egykori népszerű sorozat, a Tények és Tanúk újraindító kötete ilyen opus. A „hangos memoár” megnyilatkozója, Réz Pál irodalomtörténész, szerkesztő három merőben különböző késztetésre és eltérő szituációban, egymástól távoli időpontokban (1992, 2000, 2015) válaszolt az interjúkat készítő Parti Nagy Lajos kérdéseire – a homogenitás, a rendszeresség és az arányosság nem minden követelményét beteljesítő vallomás azonban így is nagyszerű mű lett. A Bokáig pezsgőben a 2015-ös esztendő magyar könyvkiadásának egyik jelentős eseménye és eredménye, szabálytalan műfajú irodalmi, történelmi, sajtótörténeti dokumentum. Párbeszéd formájában rögzült emlékirat.

1992. november 13-án, a Magyar Rádió felkérésére kezdte életútjáról faggatni az akkor hatvankét éves Réz Pált a nála egy szűk emberöltővel fiatalabb barát, a költő, író Parti Nagy. A műsort az időközben körünkből eltávozott Szebényi Cili gondozta rádiós szerkesztőként. Nem volt könnyű dolga egyiküknek sem. E vallomástípusnak – melynek törzsszövegét huszonhárom esztendeje sorozat-adásként hallgathatták meg az érdeklődők – egyszerre kell igazodnia a spontán élőbeszéd és a gyomlált, szinte nyomdakész fogalmazás kritériumaihoz (egyéb vonásokat, műfaji jellemzőket most nem említve). A vallomásfolyam időtálló, tartalmas, érdekes volta már az első sugárzáskor kitetszett, maga Réz viszont nem érzett hajlandóságot könyvvé rendezni, regulázni és kiegészíteni mondandóját. 2000 nyarán, amikor elérkezett a hetvenedik születésnap, „utószó” készült, majd 2015-ben – Réz Pál július 25-én töltötte be a nyolcvanötöt – „az utószó utószava” kedvéért ült össze ugyanabban a Jászai Mari téri lakásban a házigazda és a kérdező (ám ha jól sejtem, ekkor már nem a hangzó, hanem a nyomtatott interjú érdekében, nem feledve ugyanakkor az éteri előzményeket).

Az első tíz fejezet hatalmas, összefüggő tömbje szükségképp csupán részleges kötésben állhat a 11. és 12. rész anyagával. A módosuló élethelyzetekhez és alkotói elköteleződésekhez alkalmazkodva új közelítéseket kellett érvényre juttatnia a riporternek. A legdöntőbb változás természetesen az, hogy 1992-ben a Réz Pál főszerkesztő alapította Holmi című folyóirat még kardinális újdonság volt (három évfolyamot tudott maga mögött), 2014 végén viszont – szerkesztőinek döntéséből – megszűnt. (Zárójelben: e sorok írója maga is rendelkezik tapasztalatokkal hasonló rádiós munkáról. Juhász Ferenc egyik kerek születésnapjára készült az a valamelyest kisebb lélegzetű, ötrészes – nagyjából tizenöt órányi felvételből mintegy háromszáz percet hasznosító – beszélgetés, amelyet a tíz évvel utóbbi reprezentatív alkalomkor a hatodik találkozás követett volna, s a kötetté szerkesztett egész textus könyvként történő publikálása érdekében is csörgedezni látszottak a szellemi és anyagi források. Aztán a terv elfüstölgött. Mindezt nem hoznánk szóba, ha később nem térnénk vissza rá.)

A Bokáig pezsgőben roppant gazdag és sokszálú tárgyáról legfeljebb címszavakban emlékezhetünk meg. Születés, serdülés, nevelődés Erdélyben, benne az egész életre kiható betegség- és gyógyulástörténettel. Családi háttér, zsidó származás, értelmiségi örökség, írói és más művészi kihívások. Apakonfliktus és testvér-rivalizálás (a báty, Réz Ádám is kiváló irodalmár, műfordító lett). Dermesztő, sokféle következményű holokausztélmény, a túlélés eufóriája és konfliktusai. Magyarországra kerülés 1947-ben. Eötvös Collegium: alma mater, politikai mélyütés, életre szóló barátságok és ellenérzések. Megérkezés az irodalmi életbe, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó immár legendássá vált szerkesztőségi műhelyébe. 1956. Szakmai és emberi kapcsolatok, a szünet nélküli munka örömei és fáradalmai, küzdelmek és stiklik, a saját pálya alakulása, kiteljesedése. Familiáris krónika, nem hétköznapi. 1989. S így tovább, a monumentális vagy omladozó történelmi-társadalmi színfalak között, a Holmiig; és túl a Holmin, a jelenig, belépve a nyolcvanhatodik életévbe.

Az itt részletezhetetlen, kommentálhatatlan vallomás-matéria leginkább a válaszadó alapállása felől írható le. Réz többször deklarált alapállása a cinizmus. Ám ha az, akkor a szó klasszikus és komplex bölcseleti és etikai jelentéseinek jegyében. Ez a cinizmus képes magába olvasztani például a filológiai szenvedélyt, amely mindig mindenben a maximumra törekszik – az aprómunkától a hosszú távú koncipiálásig –, noha a tudós (aki nem szívesen nevezi magát így) tisztában van a kvalitások viszonylagosságával, s tudja: hibátlan vagy pláne tökéletes megoldás nincs. Ez az optika önfeledt pillanataiban megengedi az elragadtatottságot, a remekmű iránti rajongást (vagy legalább a remekmű áhítását), de inkább tárgyilagosságát óvja lemondással, szkepszissel is: a döntőbíró szerepétől idegenkedve minden téren realista igyekszik maradni. Ebből következik, hogy Réz ugyan nem álszerény, azonban saját pályáját szívesen alábecsüli, túlságosan is megkérdőjelezi – és egész életét olyan esetként interpretálja (egynek a sok közül), amely más esetek: más életek metszéspontján, s nem csekély mértékben műalkotásoknak, a műalkotásokkal való foglalatosságnak köszönhetően jött létre.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: tarján Tamás, Art7.hu, 2016. jan. 3. 

2016-01-03 16:28:53
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ