Irodalmi katasztrófaturizmus (Kultúra és Kritika)
(kiadvány: Isten. Haza. Csal.)

Miért éppen én? Darvasi Isten. Haza. Csal. című kötetének novellái mind egy szálig ezt a kérdést járják körül, miközben már a könyv címében is csupa pont van és kijelentés. Nincs is nagyobb fricska, minthogy ezek a könyörtelen és kegyetlenül súlyos szövegek olyan alapértékekként számon tartott címszavak alatt jelentek meg, mint Isten, haza és (csonka) család. És nincs fájdalmasabb, mint az utánuk következő pont. 

Ez a kötet ugyanis egy olyan világba kalauzol el minket, ahol nincsenek értékek és értékítéletek. Az elbeszélő kibújik saját felelőssége alól, nem kívánja kommentálni a maga teremtette embertelen közeg döntéseit. Csak adja, leírja, az arcunkba tolja egy egyszerű mozdulattal. Ez van. Kérdésnek helye nincs.

A mű címe egyébként már előbb létezett, mint maga a könyv. A szerző Keresztury Tibor novelláskötetének kritikájához találta ki az Isten. Haza. Csal. címet (melyet az Élet és Irodalomban publikált), majd később döntött úgy, hogy ha az új történeteit kötetbe rendezi, ugyanez lesz a címe. Magát a művet is ez a három szó tagolja, a fejezetek között azonban még sincs tiszta határvonal, mert mindhárom motívum átszövi az írásokat.

Minden szöveg egyes szám első személyből, a kíméletlen személyes sors szubjektív szemszögéből szólítja meg az olvasót. És ami mögötte, benne van, az a morbiditás, a bűn, a halál, a betegség, a baleset, a gyilkosság természetessége és mindennapisága. Ez a könyv a szociopaták és pszichopaták könyve. Mindenki ölni vagy halni akar. Az érzések – a félelem, harag, bűntudat, szégyen, gyász vagy kiszolgáltatottság – helyét átveszi egyfajta közömbös magától értetődőség. „Nem fájt. Jobb lett volna, ha fáj.” (126.)

Az értékek hiányából építkező kötet összesen harminchárom novellát tartalmaz. A történetek sokszor abszurdba hajlanak, miközben egészen húsba vágóan életközelinek is érezhetjük őket. Hiszen ezek Magyarországon játszódó magyar sztorik. Bennük van a történelmünk, a mentalitásunk, a sztereotípiáink. Bennük van minden, amit mi tipikusan magyarnak élünk meg, csak mindez panasz vagy értékelés nélkül, mint természetes, megszokott, megváltoztathatatlan beállítódás. Egy ország, ahol a hitelspirálba még maga a hitelező is beszorul, ahol a magára hagyott, magányos nyugdíjas még a betörőjével is szívesen összebarátkozik, ahol az idősek átverése megváltás az unalom ellen, ahol a fiú mindennapi feladata, hogy az apját hazacipelje a kocsmából.

„Az ember azzal foglalkozik, hogyan élje túl, hogyan bírja ki, hogyan viselje el, és mégis mennyi minden más az eszébe jut. Hogy juthat eszébe ennyi lom között az Isten.” (255.) Az elfelejtett Isten, nem létező Isten. Ez a hiány szövi át az első fejezet szövegeit, melyben a testi, lelki vagy szellemi fogyaték motívumai vezérlik az írásokat. Már a kötet első novellájában elhangzik: „- Az egészet soha nem mutathatom meg. Talán nincs is olyan – aztán visszafordult az ajtóból. – És nem szabad elfelejteni, hogy Isten.” (8.) A töredékesség, a véletlenszerűség és a kiszolgáltatottság kerül előtérbe ebben a fejezetben. Az ima befejezhetetlensége. Az erőszak boldogságot okozó megszokottsága. A repedés a templom falán, amely „az ágaskodó emberi hímtagot is elnyelhetné”. (49.) Isten egy kiüresedett, tartalom nélküli forma csupán. Elfelejtődött, hogy miben is hitt az ember, amikor még kereste Istent. Csak az eljelentéktelenedett szavak maradtak, a soha el nem készülő, vagy a repedésektől halkan összeomló templomok. „A hit elmesélhetőség kérdése, csak ne fogyna minden kimondott szóval minden, ami van.” (49.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás:Forgách Kinga, Kuk.hu, 2016. jan. 19

2016-01-19 14:43:09
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ