Ha elmondanám, miért félek a nőktől, akkor ezt az interjút maga nem jelentetné meg. Interjó Darvasi Lászlóval (Librarius)
(kiadvány: Isten. Haza. Csal.)

Semmi nem használja el úgy az írót, mint a nyílt politizálás – állítja Darvasi László, akivel új, a Magvetőnél megjelent Isten. Haza. Csal. című kötete kapcsán beszélgettünk többek közöt menekültekről, az itt felejtett Kádár-rendszerről, és arról, mivel foglalatoskodik manapság Szív Ernő. Interjú.

Az új kötete az Isten. Haza. Csal. több mint nyomasztó, súlyos témák kerülnek elő, súlyos karakterekkel: családon belüli erőszak, prostitúció, alkoholizmus, pornóipar, uzsora-rendszer, kizsákmányolt nyugdíjasok, rákkal való küzdelem, a halál, és mintha az egészet az „ötvenes évek szűk levegője” járná át, pedig a történetek napjainkban játszódnak és néhány kivételtől eltekintve az elmúlt két évben íródtak. A novellák annyira erősek, hogy néhol zokoghatnékja támad az olvasónak. Valóban ez lenne a mai Magyarország: egy „zokognivaló” országban élünk, „zokognivaló” helyzetekben?

Mi csak ne zokogjunk. El lehet menni a Nyírségbe, Ózd környékére, vagy az Alföldre, és megnézni, mi van ott. Milyen falvak tátognak a szegénységtől és a számkivetettségtől. Jó, mindenütt van muskátli a polgármesteri hivatal előtt. És jó, nem csak ez Magyarország, de ez is. Én Pesten, Újlipótban lakom, és a novellák egy része itt is játszódhat. De különben szociológiailag nagyon érdekes korban élünk. Ön az ötvenes éveket említi, én inkább a Kádár-korszakot mondanám. Hogy az nem múlt el, sőt, adtak még enni is neki, Nyugat-ellenesség, erős vezér óhaj, mindenható állam, egyebek. Az ideológiai ruházat lényegtelen. Nézze, másként félt az ember az ötvenes években, és másként a hetvenesben. Másként hitt, másként remélt. Akárhogyan is teljesített az ország, nagyon sok a sötét vagy a félhomályos oldal.

Sokat jár külföldre: egy időben New Yorkban és Párizsban is időzött, Berlinbe pedig évtizedek óta visszajár rendszeresen. Egyszer azt mondta, Önnek ott az otthona, ahol az asztala. Mégis, miért jön mindig vissza?

Egyszerű, mert itt vagyok itthon. Talán maradhattam volna Amerikában, eszem ágában sem volt. Volt ennek családi oka, a gyerekem például, meg hogy van két szerkesztőségem, az ÉS illetve a Délmagyarország, ezek nekem régi, huszoniksz éves munkahelyeim. És miért ne jöttem volna vissza?! Eljárni a világba nekem úgy volt jó, hogy bármikor visszatérhettem.

Tudatosan nem politizáló író – noha több barátja, kollégája nagyon is, vegyük csak Parti Nagy Lajost vagy Závada Pált – hanem, „maga helyett a könyve tüntet.” A mostani, huszonharmadik kötete mi ellen tüntet leginkább?

Nem tüntet. Tüntetni a kiáltvány megy, meg a szónoki beszéd. Olyan pillanat csodaszámba megy, hogy föl lehet állni a múzeum lépcsőre, és le van szarva az eső. No, de a talpra magyar is alkalmi költemény, eseményre íródott. Úgy látom, hogy Parti Nagynál azzal a csodásra rontott nyelvvel, amit ő művel, a groteszkben megfürdetett publicisztika kiválóan működik. Závada meg ezt a szörnyűszép huszadik századot írja meg újra és újra, a traumáit, a frusztrációit, az elhallgatásait, és olykor magától értetődően szólal föl bizonyos aktuálpolitikai ügyekben is kiáll. Ez nekem nem annyira megy. Micsoda szónok lenne az, aki kinevetné magát, de legalábbis önironikus kitételeket tenne. Egyébként semmi nem használja el úgy az írót, mint a nyílt politizálás. Lehet, hogy ettől is félek.

Mintha Önre is igaz volna a mondás, a költők, írók váteszek: a Virágzabálókban cigányokról ír, pedig akkor még nem történtek meg a cigánygyilkosságok, egy három éve félbehagyott regényében embercsempész kapitányról, de akkor még sehol sem voltak a menekültek. Mit gondol, az új könyvében mit jósolhatott meg előre?

[...]

A válasz és a teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Barcza Réka, Librarius.hu, 2015. okt. 29.

2015-10-29 12:16:30
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének....
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ