Ahonnan élve nem került ki senki (Index)
Valami körbeért, amikor az auschwitzi haláltábor felszabadításáról Lengyelország nagyvárosaiban a Saul fia vetítésével emlékeztek meg. A film egyik fő forrása Nyiszli Miklós visszaemlékezése: az erdélyi magyar orvos az akkor Breslaunak hívott Wrocławban kapott orvosi diplomát, majd miután Auschwitz-Birkenauba deportálták, Mengele mellé rendelt boncolóorvosként élte túl a tábort. Hetven éve jelent meg először a visszaemlékezése, ami a világon elsőként mutatta be részletesen a Sonderkommandóba beosztott, a krematóriumok poklában élőhalottként dolgozó foglyok életét – a filmbeli orvost róla mintázták.

„Nem szanatórium, ahova viszem, de egész tűrhető helyzete lesz” – szólt hátra a kocsiban dr. Mengele. Szövevényes drótkerítések között, szigorúan őrzött kapukon át vezetett az út, el a zsidórámpa mellett, egészen egy vaskapuig. Odabent tágas, zöld pázsittal borított udvar, homokos utak, zöld fenyők és egy hatalmas, tűzokádó kémény fogadták az A-8450 számú KZ-, azaz koncentrációs tábor-foglyot.

„Készen van a szoba?” – vetette oda az őröknek Mengele, aki Nyiszli Miklóst nem kivégezni, hanem boncolni vitte az épületbe. Nem sokkal korábban ő is a rámpánál szállt ki a vagonból, orvoskollégáival, szülőkkel, gyerekekkel együtt. A gótbetűs Auschwitz-felirat, amit kilesve megláttak, akkor még nem mondott semmit. Az őrök azt mondták, a rend kedvéért visznek mindenkit fürödni, utána újra összekerülnek a családok.

A krematóriumok személyzete, a Sonderkommando

A sonderkommandósok fehér csempés zuhanyzóban tisztálkodhattak, az áldozatok holmijával berendezett szállásuk is viszonylag kényelmes volt. A krematóriumok vetkőzőiben talált ételeket megehették, a ruhákat hordhatták, alkoholhoz és dohányhoz is hozzájutottak. Az SS-ek korrumpálásával Nyiszli német újságokat is szerzett, mások a 12 órás munkaidő után akár könyvet is olvashattak. De maguk is halálra ítélt áldozatok voltak, akik gázkamrát takarítottak, a vetkőzőkben segítettek a mit sem sejtő áldozatoknak, a holttestek szájából kihúzták az aranyfogakat, értékek után kutatva átvizsgálták a testnyílásokat. A hullákat a kemencékhez szállították és elégették, sokan voltak saját szeretteik halálának tanúi. 

Nyiszli egyszerre kezelte a krematóriumokban az SS-eket és a Sonderkommando tagjait. Ír arról, hogy több sonderes kért tőle gyorsan ölő mérget. Ezt orvosi esküjéhez híven megtagadta, bár ő maga is csak idegnyugtató lumináltablettákkal bírta ki a borzalmakat. Nyiszli szerint az általa rendszerezett, elgázosított transzportoktól elkobzott gyógyszerek nagy többsége idegcsillapító volt – ami „a halálra hajszolt európai ember mai idegállapotát jelzi”.

Korrigáltam a sorsot

Nyiszli az érkezés után rövid ideig Monowitzban (Auschwitz III) dolgozott. A foglyok itt a szintetikus gumit és műbenzint előállító Buna Werke gyárat építették. Mengele látóterébe akkor került, amikor az SS-tiszt olyan német egyetemen végzett orvost keresett a foglyok közt, aki ért a törvényszéki orvostanhoz. Az 1901-ben Szilágysomlyón született Nyiszli tizenöt évvel korábban diplomázott a breslaui Frigyes Vilmos Egyetem orvosi fakultásán, tíz évig élt Németországban, mint diák, majd mint orvos. (Wrocław, magyarosan Boroszló az egyik legrégibb lengyel város, ekkor a Német Birodalomhoz tartozott).

Kilépett a sorból, bemondta a nevét. Mengele kikérdezte, félrevonta, és személyesen vitte el a táborirodába. Nyiszli azt remélte, egy hadbavonult német törvényszéki orvosnak keresnek helyettest valahol – ehelyett lett Mengele boncolóorvosa a birkenaui krematóriumban.

A megsemmisítőtábor működésének hétköznapjaiba egy civilben bankrabló barakkfelügyelő avatta be. „Azok után, amiket tőle hallottam, elégedettség tölt el, hogy volt bátorságom a sorsot korrigálnom. Vállaltam a dr. Mengele által kívánt feladatot. Orvosi pozícióba kerültem” – emlékezett vissza.

Auschwitz-Birkenauban Sonderkommandónak (azaz a különleges osztagnak) a krematóriumok személyzetét nevezték. Az osztag szinte kizárólag zsidókból állt, tagjai jó ellátást és civil ruhát kaptak, cserébe borzalmas munkát végezték, ők égették el a gázkamrákban meggyilkoltak hulláit.

„A krematórium területét nem hagyhatják el, s négyhavonként, midőn már sok titoknak ismerőivé válnak, likvidálják őket. Eddig így járt minden Sonderkommando, amióta a KZ fennáll. Nem is került ki senki e borzalmas épületekből, aki a világnak hírt adott volna arról, ami az épületek falain belül már évek óta történik” – írta Nyiszli, aki miután SS-orvosok előtt sikeresen elvégzett több próbaboncolást, orvosként maga is tagja lett a Sonderkommandónak. Szállást a II. számú krematóriumban kapott.

Törpék, ikrek és az uralkodásra hivatott faj

A szoba, amit Mengele kért, készen volt. Nyiszli szavaival felüdülés volt a bársonyterítő, a szép szőnyegek, a fenyőfaágy és szekrény. Mellette modern boncterem, három mikroszkóp, legújabb kiadású szakkönyvek. A kórbonctani laboratóriumban, mely Mengele kezdeményezésére létesült,

a hullaanyag sehol máshol elő nem forduló bőségben állt rendelkezésre.

Az SS-orvosszázadost különösen a törpenövésűek és az ikrek érdekelték, legtöbb kísérleti alanya magyar zsidó volt. Az ikervizsgálatok célja az uralkodásra hivatott felsőbbrendű faj szaporodásának segítése volt: minél több német nő szüljön a jövőben ikreket, benépesítve az alsóbbrendű fajok országait – ehhez az élve elvégzett vizsgálatok után kiemelten fontos volt az egyszerre megölt ikrek kórbonctani összehasonlítása.

Hitler a sírból is irányítani akart

Ben Ferencz-portrénkban egy erdélyi születésű nürnbergi főügyész életét mutattuk be évfordulós sorozatunkban, melyben a kassai Auschwitz-túlélő Edith Egerrel is készítettünk interjút.

Budapest ostromának elejéről erre, végéről Vitray Tamás történetén keresztül emlékeztünk meg. Nagyképünkön a 70 éve a családjuk számára kijelölt csillagos házba vittünk vissza ma már idős, akkor még gyerek túlélőket. Arról is írtunk, hogyan találta meg egy zsidó menekült Hitler végrendeletét 1945 karácsonyán.

A nyomorékok és törpék jól preparált csontvázai népek kipusztításának szükségességét lettek volna hivatva igazolni. A kísérletek túlélői a mai napig feltűnnek holokausztperek tanúiként, ép ésszel felfoghatatlan kínzásokról számolva be. Nyiszlitől Mengele mindenben aprólékos és precíz munkát várt, de a halál okát következetesen meg kellett hamisítania. Az eredményeket és a mintákat a neves berlini Antropológiai, Örökléstani és Eugenikai Intézetbe továbbították.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: halmos Máté, Index.hu, 2016. febr. 24.

2016-02-24 19:26:22
Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a...
Dragomán György
A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről.
Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.
Radnóti Sándor
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját...
RAJK LÁSZLÓ
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ