Ahonnan élve nem került ki senki (Index)
Valami körbeért, amikor az auschwitzi haláltábor felszabadításáról Lengyelország nagyvárosaiban a Saul fia vetítésével emlékeztek meg. A film egyik fő forrása Nyiszli Miklós visszaemlékezése: az erdélyi magyar orvos az akkor Breslaunak hívott Wrocławban kapott orvosi diplomát, majd miután Auschwitz-Birkenauba deportálták, Mengele mellé rendelt boncolóorvosként élte túl a tábort. Hetven éve jelent meg először a visszaemlékezése, ami a világon elsőként mutatta be részletesen a Sonderkommandóba beosztott, a krematóriumok poklában élőhalottként dolgozó foglyok életét – a filmbeli orvost róla mintázták.

„Nem szanatórium, ahova viszem, de egész tűrhető helyzete lesz” – szólt hátra a kocsiban dr. Mengele. Szövevényes drótkerítések között, szigorúan őrzött kapukon át vezetett az út, el a zsidórámpa mellett, egészen egy vaskapuig. Odabent tágas, zöld pázsittal borított udvar, homokos utak, zöld fenyők és egy hatalmas, tűzokádó kémény fogadták az A-8450 számú KZ-, azaz koncentrációs tábor-foglyot.

„Készen van a szoba?” – vetette oda az őröknek Mengele, aki Nyiszli Miklóst nem kivégezni, hanem boncolni vitte az épületbe. Nem sokkal korábban ő is a rámpánál szállt ki a vagonból, orvoskollégáival, szülőkkel, gyerekekkel együtt. A gótbetűs Auschwitz-felirat, amit kilesve megláttak, akkor még nem mondott semmit. Az őrök azt mondták, a rend kedvéért visznek mindenkit fürödni, utána újra összekerülnek a családok.

A krematóriumok személyzete, a Sonderkommando

A sonderkommandósok fehér csempés zuhanyzóban tisztálkodhattak, az áldozatok holmijával berendezett szállásuk is viszonylag kényelmes volt. A krematóriumok vetkőzőiben talált ételeket megehették, a ruhákat hordhatták, alkoholhoz és dohányhoz is hozzájutottak. Az SS-ek korrumpálásával Nyiszli német újságokat is szerzett, mások a 12 órás munkaidő után akár könyvet is olvashattak. De maguk is halálra ítélt áldozatok voltak, akik gázkamrát takarítottak, a vetkőzőkben segítettek a mit sem sejtő áldozatoknak, a holttestek szájából kihúzták az aranyfogakat, értékek után kutatva átvizsgálták a testnyílásokat. A hullákat a kemencékhez szállították és elégették, sokan voltak saját szeretteik halálának tanúi. 

Nyiszli egyszerre kezelte a krematóriumokban az SS-eket és a Sonderkommando tagjait. Ír arról, hogy több sonderes kért tőle gyorsan ölő mérget. Ezt orvosi esküjéhez híven megtagadta, bár ő maga is csak idegnyugtató lumináltablettákkal bírta ki a borzalmakat. Nyiszli szerint az általa rendszerezett, elgázosított transzportoktól elkobzott gyógyszerek nagy többsége idegcsillapító volt – ami „a halálra hajszolt európai ember mai idegállapotát jelzi”.

Korrigáltam a sorsot

Nyiszli az érkezés után rövid ideig Monowitzban (Auschwitz III) dolgozott. A foglyok itt a szintetikus gumit és műbenzint előállító Buna Werke gyárat építették. Mengele látóterébe akkor került, amikor az SS-tiszt olyan német egyetemen végzett orvost keresett a foglyok közt, aki ért a törvényszéki orvostanhoz. Az 1901-ben Szilágysomlyón született Nyiszli tizenöt évvel korábban diplomázott a breslaui Frigyes Vilmos Egyetem orvosi fakultásán, tíz évig élt Németországban, mint diák, majd mint orvos. (Wrocław, magyarosan Boroszló az egyik legrégibb lengyel város, ekkor a Német Birodalomhoz tartozott).

Kilépett a sorból, bemondta a nevét. Mengele kikérdezte, félrevonta, és személyesen vitte el a táborirodába. Nyiszli azt remélte, egy hadbavonult német törvényszéki orvosnak keresnek helyettest valahol – ehelyett lett Mengele boncolóorvosa a birkenaui krematóriumban.

A megsemmisítőtábor működésének hétköznapjaiba egy civilben bankrabló barakkfelügyelő avatta be. „Azok után, amiket tőle hallottam, elégedettség tölt el, hogy volt bátorságom a sorsot korrigálnom. Vállaltam a dr. Mengele által kívánt feladatot. Orvosi pozícióba kerültem” – emlékezett vissza.

Auschwitz-Birkenauban Sonderkommandónak (azaz a különleges osztagnak) a krematóriumok személyzetét nevezték. Az osztag szinte kizárólag zsidókból állt, tagjai jó ellátást és civil ruhát kaptak, cserébe borzalmas munkát végezték, ők égették el a gázkamrákban meggyilkoltak hulláit.

„A krematórium területét nem hagyhatják el, s négyhavonként, midőn már sok titoknak ismerőivé válnak, likvidálják őket. Eddig így járt minden Sonderkommando, amióta a KZ fennáll. Nem is került ki senki e borzalmas épületekből, aki a világnak hírt adott volna arról, ami az épületek falain belül már évek óta történik” – írta Nyiszli, aki miután SS-orvosok előtt sikeresen elvégzett több próbaboncolást, orvosként maga is tagja lett a Sonderkommandónak. Szállást a II. számú krematóriumban kapott.

Törpék, ikrek és az uralkodásra hivatott faj

A szoba, amit Mengele kért, készen volt. Nyiszli szavaival felüdülés volt a bársonyterítő, a szép szőnyegek, a fenyőfaágy és szekrény. Mellette modern boncterem, három mikroszkóp, legújabb kiadású szakkönyvek. A kórbonctani laboratóriumban, mely Mengele kezdeményezésére létesült,

a hullaanyag sehol máshol elő nem forduló bőségben állt rendelkezésre.

Az SS-orvosszázadost különösen a törpenövésűek és az ikrek érdekelték, legtöbb kísérleti alanya magyar zsidó volt. Az ikervizsgálatok célja az uralkodásra hivatott felsőbbrendű faj szaporodásának segítése volt: minél több német nő szüljön a jövőben ikreket, benépesítve az alsóbbrendű fajok országait – ehhez az élve elvégzett vizsgálatok után kiemelten fontos volt az egyszerre megölt ikrek kórbonctani összehasonlítása.

Hitler a sírból is irányítani akart

Ben Ferencz-portrénkban egy erdélyi születésű nürnbergi főügyész életét mutattuk be évfordulós sorozatunkban, melyben a kassai Auschwitz-túlélő Edith Egerrel is készítettünk interjút.

Budapest ostromának elejéről erre, végéről Vitray Tamás történetén keresztül emlékeztünk meg. Nagyképünkön a 70 éve a családjuk számára kijelölt csillagos házba vittünk vissza ma már idős, akkor még gyerek túlélőket. Arról is írtunk, hogyan találta meg egy zsidó menekült Hitler végrendeletét 1945 karácsonyán.

A nyomorékok és törpék jól preparált csontvázai népek kipusztításának szükségességét lettek volna hivatva igazolni. A kísérletek túlélői a mai napig feltűnnek holokausztperek tanúiként, ép ésszel felfoghatatlan kínzásokról számolva be. Nyiszlitől Mengele mindenben aprólékos és precíz munkát várt, de a halál okát következetesen meg kellett hamisítania. Az eredményeket és a mintákat a neves berlini Antropológiai, Örökléstani és Eugenikai Intézetbe továbbították.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: halmos Máté, Index.hu, 2016. febr. 24.

2016-02-24 19:26:22
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ