Állati jó étlap (Üveghegy)

Vannak gyerekverskötetek, amelyekkel – ha nem túl vaskosak – egy nekifutásra elbánik a felnőtt korú recenzens, Keresztesi József Mit eszik a micsoda? című könyve azonban nem ilyen. Pedig nem túl vastag, még sem lehet egy ülésre megenni, mert itt most figyelni kell. Ugyanis nem lehet csak úgy, végigszaladni a verseken, néha meg kell állni, mert a rendre előforduló, szellemesen abszurd párosítások meglepnek, s kizökkentenek a rutinból. Ráadásul most nem magunknak (vagy a cikk kedvéért) kell csak olvasnunk, hanem tréningezünk, mielőtt a valódi célközönség, a kicsik elé kerül a kötet, és akkor majd nem bőghetünk le azzal, hogy nem tudjuk megmondani, hogy néz ki a foltos petymeg (én is ráugrottam a wikipédiára), vagy nem dadoghatunk értelmetlenül, ha épp egy szabad vers jön sorra. Ezért (is) lesz egyre érdeklődőbb a felnőtt, mert hát, olykor meg kell birkóznia azzal a pragmatikus kérdéssel is, hogy hogyan kéne jól hangsúlyozni?

És ezzel már be is lopta magát a könyv a szívünkbe, hiszen, ha mi unnánk, a gyerek is unná.

A címbéli táplálkozó „micsodák” egyébként zömében állatok, ám itt egyáltalán nem azt eszik, amire számítunk. Ellenben nagy kedvvel fogyasztanak a) régimódi ételeket, b) reformkajákat, c) napközis kosztot, d) konzervet… és megannyi mást. Elképesztően sokrétű és szabatos ez az állati étlap, a zamatos hagyományostól a puritánig terjed, például a kolbásztól a kökénybogyóig, vagy a fánktól a kuszkuszig.

Amennyire „mindenevő” a szerző az ételek frontján, olyannyira demokratikus az élőlényekkel szemben, ugyanis Keresztesi nem az „aranyos”, plüssállatkészletté egzisztálódott csoportból válogatta szereplőit, hanem a leghétköznapibb valóságból, így egyszer csak – a piros zsiráf és a hegyi kecske után – rátérünk a pókok, a csótányok, sőt a vándorpatkány szokásaira is. (Hiszen jobb őket elverselni, mint tőlük megijedni!)

Szóval csupa meglepetés a kötet, pedig eddig csak a tárgyi kuriózumokat hoztuk fel, de ugyanez mondható el a versek formájáról, ritmikájáról, s nem kevésbé a szókincséről. Mindez azonban nem valamiféle csapongást jelent, hisz a könyv legelbűvölőbb erénye épp az egységességbe csomagolt sokféleség, ami épp úgy vonatkozik a belbecsre, mint a külcsínre.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Ibos Éva, Üveghegy.com, 2016. márc. 3.

2016-03-03 14:32:03
„egymás szavait visszhangozzuk”
A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és...
A gyász és a vigasz könyve
Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú...
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ