Vegyék fel a rejtőzködő írót! (Magyar Nemzet)
(kiadvány: Jákob botja)

Jack London-emléktúráján Centauri stoppal járja be Magyarországot.

Január 12-én volt Jack London amerikai író, A vadon szava és a Fehér agyar szerzője születésének száznegyvenedik évfordulója – év végén pedig halálának centenáriuma. Mit tesz ilyenkor egy igazi rajongó, különösen, ha ő maga is az irodalomnak és az irodalomban él? A súlyos mínuszokkal dacolva útnak indul, hogy a nagy előd szellemében egy Jack London-emléktúrán bejárja hazáját. Centauri, a rejtőzködő magyar író vette a sátorfáját, és ötezer forinttal, öt deci viszkivel és egy adag fanatizmussal – no meg néhány praktikus felszereléssel – nekiindult Magyarországnak.

„Jack London ifjúkori csavargását követve január 12-én reggel »világgá megyek«. Országot látni, embereket és tájakat, gyakorlatilag pénz és mindenféle biztosítás nélkül, az olvasók és az utamba kerülő emberek jó szándékára és a véletlenre bízva magam” – írta Centauri a túráról.

Az útvonalat az olvasók jelölik ki számára, a Facebookon szavazhatnak, merre haladjon a túra során az író, aki a nagy rejtőzködők – Salinger, Pynchon – nyomdokain járva 2006 óta őrzi inkognitóját. Hogy kit rejt a Centauri írói álnév, ma sem tudjuk, ám aki segítő kezet nyújt, és befogadja az egyre keményebb télben stoppal kalandozó szerzőt, végre megismerheti a Pátosz a káoszban, a Kék angyal és a Jégvágó alkotóját.

Miért ment világgá Jack London? – tette fel a kérdést Centauri. „Mert elege volt a rabszolgamunkából és a családjából, kiváltképp Flora Wellmanből. Hogyan közlekedett? Vonatokra kapaszkodott fel, általában az alvázra, és így tett meg ezer mérföldes utakat. Miből élt? Koldult, rabolt, lopott, néha dolgozott (utóbbit a legritkábban).” És miért indult el ő maga? Azon túl, hogy ha csak kicsiben is, de átélhesse Jack London útját, az író meg akarja tudni, igazuk van-e azoknak, akik szerint mifelénk a közöny és a féktelen bizalmatlanság az úr.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mno.hu, 2016.jan. 20.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 20.

2016-01-20 18:36:47
Fordította: Morcsányi Júlia
Lázálom az újrakezdésről
Patricia Lockwood maximalista regénye provokatívan, élesen és nagyon viccesen mesél az újrakezdés privilégiumáról. Író narrátora egy hosszan elhúzódó betegség furcsa és kevésbé furcsa...
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ