Terhes asszonyok hasát vágta fel egy talizmán miatt. Interjú Cserna-Szabó Andrással (Origo)
(kiadvány: Sömmi.)

A Rózsa Sándor-sztori az Alföld nagy története, még Hollywoodból is látszik. Sok nagy író nekiment már annak, hogy regényt írjon a magyar sztárbetyár életéből, de az eredmény általában jóval jelentéktelenebbre sikerült, mint a többi művük. Mintha átok ülne a témán. Mostanáig, mert Cserna-Szabó András tavalyi kisregénye, a Sömmi. a kritika és az olvasók szerint egyaránt a Gazda régen várt újjászületése az irodalomban. Pedig a szerző szerint nagyon nehéz dolga van ma bármilyen szövegnek 600 oldal alatt.

  • Nem véletlen, hogy a politikusok is gyakran elirigylik Tarantinótól a történelemhamisítást.
  • Ennek a csávónak a lelkét tényleg megszállta az Ördög.
  • Egy jó regényben simán elfér tíz szar oldal.
  • Novellistának tartja magát, még ha ez a magyar irodalomban komolytalannak is számít.
  • Azért az nem lenne semmi, ha Cserhalmi György megjelenne a Sömmi. filmváltozatában.

Miért álltál ellen húsz évig mereven a regényírásnak, ennyire sikeres novellák után?

Nem volt húsz, inkább tizenöt. Nyilván senki nem hiszi el nekem, de a műfajról nem én döntök, hanem az alapanyag. Már a Puszibolt egyfajta átmenet: én független daraboknak szántam őket, csak ők elkezdtek összefűződni.

A Szíved helyén épül már a Halálcsillag-nál is az történt, hogy bizonyos ötletek szétfeszítették a novellák kereteit. De én azért a mai napig novellistának tartom magam, még ha ez a magyar irodalomban némileg komolytalannak is számít. Több nagy írót kaszált el ez a félreértés.

Például nagy szerelmedet, Hunyady Sándort?

Akár, vagy például Tömörkényt. Alig ismeri valaki, pedig úttörő csávó volt, hihetetlenül erős művekkel – és mégis csak „kismesternek” tartják. Már maga ez a szó is, hogy „kismester”! Sajnos talán az egyetlen dolog, amiben a szakma és az olvasó egyetért, hogy ha irodalom, akkor regény.

Nekem a prózában a novella áll az első helyen, íróként és olvasóként is. A novella a desztillált próza, a csiszolt gyémánt. Egy jó regényben simán elfér tíz szar oldal, de a novella szabályai szigorúbbak, nem lehet felesleges szó, minden mondatának működnie kell.

A Sömmi. könyvtrailere, egy részlettel a regényből, az Ørdøg zenekar zenéjével, Vécsey Virág képeivel

A Sömmi. kisregény, pedig olyan gazdag a téma, hogy te is írhattál volna vaskos kötetet belőle.

A történelmi regényeknél a legnagyobb veszély, hogy a szerző a rengeteg kutatás után túl sokat tud a tárgyáról, és nem tud önmérsékletet tanúsítani, az összes tudásanyagát bele akarja passzírozni a regénybe. Átmegy jó tanulóba, és kitűnőre akar felelni. Ez gyakran unalmassá, didaktikussá teszi a művet, és lassítja a tempóját. Én egy vágtató easternt akartam létrehozni. Egy feszes, izgalmas kisregényt.

Történelmi regényt írtál?

Lehet így is olvasni. De lehet akár a történelmi regény paródiájaként is. Vagy máshogy.

Hogy találod ki a témákat?

A téma a pusztán hevert… Szentesen születtem, alföldi vagyok, a Rózsa Sándor-sztori pedig az Alföld nagy története. Talán nincs is neki másik. Ennyi látszik kívülről a pusztából, ez viszont még Hollywoodból is. Nem véletlen, hogy Amerikában háromszor akartak filmet csinálni a nagy betyárból, mindháromszor meghiúsult a terv.

Megkörnyékezték például Krúdyt és Móra Ferencet is, utóbbi azért mondott nemet, mert nem akart filmet látni egy olyan emberről, aki a talizmánnak szánt magzatkisujj miatt terhes asszonyok hasát vágta fel. Robert Neumann Rózsa Sándorról szóló regényét a harmincas évek végén vette meg az MGM, a szuperprodukció a női főszereplő, az észt–lengyel származású szőke démon, Miliza Korjus autóbalesete miatt 1940-ben, az utolsó pillanatban bedőlt.

A regényed szerint pedig Rózsát alig érdekelték a nők.

Az igazi Gazdának volt felesége és két gyereke is, csak én írtam olyanra, hogy hidegen hagyják a csajok, a pénz, a kokain, a BMW. Véletlenül se tartsa maffiózónak az olvasó. Ez a történet másról szól.

Tényleg szerzett magának magzatkisujjat?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Esze Dóra, Origo.hu, 2016. márc. 28.

2016-03-28 12:56:33
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ