Napló tanítványaimnak (061.hu)

Zimándi Pius István jászóvári premontrei kanonok, tanár és irodalomtörténész 570 oldalas naplójában minimum “benne van” egy nagyregény. Vagy egy film forgatókönyve. Az 1200 halálos áldozattal járó debreceni 1944-es terrorbombázáskor egy katonatiszt esküvőre indult menyasszonyával. Az angolok mélyrepülésben akkor géppuskázták le a nőt, amikor az ifjú pár kiszállt a kocsiból.

POÓS ZOLTÁN

Az ősszel újraindított Tények és tanúk sorozat második kötetében az 1944. március 19. és 1945. március 17. között írt napló érzékletes képekkel idézi fel a német megszállás hétköznapjait, életképeit. Ez a néhány hónap a magyar történelem egyik legjobban dokumentált időszaka, a Magyar Televízió a hetvenes és a nyolcvanas években vetített Végjáték a Duna mentén című sorozata óráról órára követi végig az eseményeket, felfoghatatlanul sok film és tévéjáték dolgozta fel ezt a periódust, de a hétköznapjairól mégis keveset tudunk. Érdekes, hogy március 21-én, két nappal a megszállás után Rónai György, költő, a Vigília szerkesztője szabadegyetemi előadást tart Proustról, kb. 80 hallgató előtt. Van ebben a momentumban valami szép. És vajon kinek jutna eszébe, hogy a német megszállás másnapján volt Kossuth halálának 50. évfordulója?

Zimándi naplójában talán a mikrotörténetek a legizgalmasabbak, illetve az, hogy milyen információk jutottak el egy érdeklődőkhöz az erősen cenzúrázott sajtóból, és abból milyen következtetéseket von le, legyen szó akár a V2-es rakétákról, a normandiai partraszállásról, vagy éppen az 1944 augusztusának végén Aradra betörő magyar csapatok ténykedéseiről. Szokás kiemelni a könyvvel kapcsolatban, hogy a napló az „első olyan nyomtatásban megjelent dokumentum, ami a keresztény középosztály 1944-45-ös hangulatát adja vissza”, tehát a szerző korántsem törekedett a teljeségre, csak arra szorítkozott, amit hallott az utcán, olvasott a sajtóban.

Zimándi a maga nemében mégis a teljességre törekszik, naplójában éppúgy helyet kapnak viccek, a bombázás után született új fogalmak, szlengek, ahogy karakteres kontúrokkal festi fel egy falu „erős nyilas világát”, a közösség új rítusait, a karlendítéseket, az új ünnepek koreográfiáit, miközben az összegyűjtött zsidókat az ún. zsidó házban verik a németek. Zimándi nővére jegyzi meg, hogy „nem tudja Magyarországon van-e még“. Ugyanakkora szerző néha meghökkentő szenvtelenséggel beszél a zsidókról, hol tanúsít részvétet, hol nem: „öt járás zsidait gyűjtik egybe” – írja. Zimándi gyűlölettel beszélt a kommunistákról, ahogy a nyilasokról is, ő jórészt az úri középosztály neobarokk statikusságában hitt, számára az volt a legkisebb rossz.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Poós Zoltán, Nullahategy.hu, 2016. márc. 30.

2016-03-30 17:23:19
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ