közelítő tél (Litera)
(kiadvány: Távozó fa)

Nagy erejű paradoxon; a személytelen és a személyes, a megfigyelő és a megfigyelt, a kimondható és a kimondhatatlan keres poétikai feloldozást. - Oravecz Imre távozó fa című kötetéről Jánossy Lajos írt kritikát.

A tél múltával, elmaradtával, még benne az évszakban a távozó fa hűséges társ. Úgy távozik, minthaTandori soraiban: „Háttal megyek, csak az kerül elém, / amit már elhagyok.” Nem hagy faképnél.

A tekintet távolodik; szűkülő-táguló távlatok. Felső kameraállás; a külső és a belső táj, a "távozó fa" szélárnyékában immáron - egy. Nagy erejű paradoxon; a személytelen és a személyes, a megfigyelő és a megfigyelt, a kimondható és a kimondhatatlan ellenáramlása. Oravecz személytelen némaságból nézi a megszólaló-megnyilvánuló személyest (önmagát), a némaság terében rezdül az alanyi alak. A nyelv, a hanglejtés zavarba ejtő és megrendítő; művészi valóságot teremt; alapzata a hétköznapiba, az aktuális életszakasz tapasztalatába, a nem műnemi értelemben vett prózaiba, a megnevezés egyszerűségébe horgonyt vetett bizalom. Máséképpen: alázat; az alávetettség kínjából és reményéből merítő. A kötet címe kisbetűs: távozó fa (sic!).

A versek szélte-hossza Jákob lajtorjája; a létrafokokon az ég és a föld között közlekedő angyalok. A szónak a föld közelében használati értéke van, a tekintet magasában, a képzelet sűrű, tovább nem préselhető valóságában, teste. Vaskosan evilági és szikáran éteri kötet a távozó fa. Pilinszky írja: „Igaz, a tükörben minden fokozottan együtt van. Ami kívül esik rajta, látszatra semmi, valójában egyedül érdemes. Miután pedig épp ez az egyedül érdemes vált sivataggá: a tükör minden gazdagságát, meglepetését semminek találjuk.”; Oravecz e tükrön kívülivilág lakója és felmutatója.

távozó fa nincs előzmény nélkül. Oravecz korábbi köteteinek sorában a mostani könyv komoly művészi konzekvencia. Közvetlen kapcsolatban leginkább A megfelelő nappal áll. Mögötte és utána kiolvasható egy élet „regénye”.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2016. március 11.

2016-03-11 18:16:21
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ