Komp-ország térképésze: Spiró György új esszékötete (Vs.hu)

Hetvenedik születésnapja alkalmából maga Spiró György rendezte kötetté 1979 és 2016 között írt esszéit. Elmondjuk, miért rendkívül fontos ma annak az írónak a szellemi tartása, aki örök ellenzékiként a kívülállókat szolgálta és a keleti-európai identitást mutatta fel és akkor is, amikor mindenki a Nyugat felé fordult.

A 70 éves kiváló írót hadd köszöntsem legkedvesebb magyar szerzője, első regénye főhőse, Ady Endre soraival:


Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.

 

Unásig idézett szöveg, de Spirón kívül alig akad kortárs szerzőnk, aki úgy istenigazából komolyan vette volna.

Ennek első oka roppant prózai: Spirón kívül szinte egyetlen mai magyar író/irodalmár sem olvas oroszul, szerbül, horvátul, lengyelül és még egyéb egzotikus nyelveken, így nem képes erős szellemi injekciókkal ellensúlyozni az egészségtelenül egyoldalú nyugati hatást. Ez a befolyás némileg francia, minimálisan angol, de legkivált német/osztrák volt már Kazinczy korában is, aki még a Hamletet is a német kiadás alapján fordította. És nem túlzás azt állítani, hogy a 1980-90-es években az osztrák Thomas Bernhard számított a legjelentősebb és legnépszerűbb kortárs magyar szerzőnek. Spiró ebben a gyülekezetben még a ministráns szerepében sem lépett fel.


 

Bonyolítja a helyzetet, hogy Ady az akkori, azaz 1905-ös aktuális politikai konstellációnak megfelelően, a Kelet felé kacsingatást egyértelműen valami „betűiszonyos” barbárságnak, szellemi kannibalizmusnak érzékelte, és azonosította a „tatár" Ázsiával:


Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre.

 

Ez érthető volt, hiszen Ady és a már nevében is hitvallást hirdető Nyugat folyóirat éppen azon munkálkodott, hogy megteremtse a modern, felvilágosodott, európai kultúrát, melyről, Ady szerint, azt hazudták, hogy már a miénk:


Ideálisták és gonosztevők összeálltak, álság levegő-köveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa.

 

Ez ábrándnak bizonyult, noha valami kétségkívül megkezdődött ekkoriban. De a reakció nem késett. És Ady úgy érzi, tragédia, hogy most „Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra: egy kis sarka leszakadt a kompnak, ott maradt a nyugati partok táján vagy tízezer emberrel, mi lesz ezekkel? Aranyas felét nem bánjuk, aranyuk partra veti őket valahol Nyugaton, nem kénytelenek érezni, hogy nincs hova menni. Hogy elnyeli őket a magyar társaság, a valóság.”

Ady és társai ennek a tízezer embernek próbáltak teremteni új magyar szellemi világot.

Spiró már más korszak gyermeke. Számára éppen az jelentette a primitívséget már a Kádár-rendszerben és annak bukása után is, hogy kultúránk vészesen egyoldalú, és azt hazudta és hazudja magának, hogy semmi köze Kelethez; a Nyugat része és talán csakis a Nyugat része. Megvolt ennek a politikai mellékjelentése is, hiszen a létező szocializmusban a nyugati demokrácia szállította az ellensúlyt a keleti „népi demokráciákhoz". Ám a nyugati szellem imádata természetesen a provincializmus meghaladását célozta, noha maga sem volt egyéb, mint fordított provincializmus. Hiszen ezzel a magyar kultúra továbbra is bezárkózott az önmaga által önmagának alkotott Felhőkakukkvárába, mit sem tudva a monarchiabeli történelmi-szellemi rokonairól;1945 után pedig úgyszólván a sorstársairól, a csehekről, szlovákokról, lengyelekről, szerbekről, horvátokról, és így tovább. És aztán csodálkozott, hogy a Nyugat valahogy mégsem képes felfedezni, és főként megbecsülni az úgymond européer magyar értékeket.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bán Zoltán András, Vs.hu, 2016. ápr. 13.

2016-04-13 13:15:13
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ