Búcsú a közös tájtól (Népszabadság)
(kiadvány: Love after love)

Saját nyelvet teremtett a németből, amelyen átsugárzik a többi idegen nyelv is, amelyben a magyar származású Ilma Rakusa otthon van. A többek között Kertész Imre és Nádas Péter szövegeit németre fordító írónő harmadik kötete jelent meg most magyarul, amelyben egy elválás traumáját alkotja irodalommá.

A nyelvi különbségeket le lehet küzdeni, ez nem olyan akadály, ami miatt nem alakulhatna ki életre szóló szerelem, ha a test nyelve működik. Sokkal nagyobb probléma, ha az egyik fél több nyelvet beszél, a másik pedig csak egyet, az angolt. Én több nyelven tudok gondolkodni, a másik szinte semmit nem tudott tőlem elolvasni. Nem tudott részt venni az irodalmi világomban – nyilatkozta lapunknak Ilma Rakusa, aki a XXIII. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiválon beszélt harmadik magyar nyelven megjelent könyvéről, az egy elválás történetét nyolc búcsúénekbe foglaló Love after love-ról.

„Most úgy félek akár egy nyúl és űz a félsz. / Most vagy soha dühe. Sebek, mint vudu-babán tűk. / Nincs olyan, hogy mint. No comparisons, please. Csupasz / seb, hogy döfköd. Régóta, egyre mélyebbre ér / furcsa kéj./ Fájó függő szenvedély. Húsba mar, / de hogy, mint / a sikoly, és bánt. O, it hurts so badly.” Így nyit az eredetileg angol nyelvű szövegrészekkel tűzdelt, német nyelven íródott könyv, amely a haragból folyamatos halkulással tart a melankolikus megbékélés felé. – Amikor a szerelem véget ért, nem tudtam, hogy képes leszek-e írni valamit. Mindig naplót vezettem, de azt magamnak. Amikor elkezdtem írni a verset, éreztem, hogy ez valamiféle kitörés, olyan, amit még soha nem éltem át – mondta a könyvbemutatón a szlovén apától, magyar anyától származó és svájci német környezetben szocializálódott írónő.

Ilma Rakusa korábban még sosem írt ilyen könyvet: – Fegyelmezett, kilencsoros szakaszokból álló verseket írtam. Szeretem a szigorú formákat, de ez egyszer csak kitört belőlem. Az első a leghosszabb vers, amit valaha írtam. Minden, ami irodalom, transzformáció is. Muszáj, hogy megfelelő formája legyen, mert csak a forma tud teremteni. Egyre szomorúbbak, elégikusabbak lettek a szövegek, aztán jött a megbékülés – mondta a költő, aki csak a verstechnikájáról beszélt szívesen, a szöveg szerinte túlságosan intim tartalmával kapcsolatban nem akart mondani semmit.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Urbán Csilla, Nol.hu, 2016. május 21.

2016-05-21 18:24:04
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ