A bűn, és ami mögötte van (Litera)
(kiadvány: Jelmezbál)

A családi tudat, az összetartozás ebben a kontextusban definiálhatatlan fogalom. Grecsó az egyes sorsok felől igyekszik feltárni, hogy mit jelent a család: a vélt egység mögött csak elszigetelt mozaikok állnak. - Forgách Kinga kritikája Grecsó Krisztián Jelmezbál című kötetéről.

Elbizonytalanítja, ugyanakkor minőségibb olvasásra készteti befogadóját Grecsó Krisztián új könyve, a Jelmezbál. A családregénynek aposztrofált mű egyes fejezetei különálló novellaként is megállják a helyüket, ugyanakkor akadnak köztük laza összefüggések, felderíteni való kapcsolatok. Az író ötödik regénye több szempontból is tekinthető kriminek, bár nem elsősorban a megfejtésre váró bűnügyi történetek miatt, hanem a gyanakvó olvasói magatartás kikényszerítése okán.

Grecsó mozaikszerű írásai egy családtörténet darabjaiként működnek, a kirakós azonban jól összekeveredett: időbe telik, mire találunk egy-két fogódzkodót, amely mentén eligazodhatunk a szövegben. Összegabalyodtak a terek, felborult a kronológia, egy-egy vezetéknévbe, vagy elhullajtott emlékdarabkába kapaszkodva igyekszünk kibogozni az összekuszálódott szálakat. A novellák elszigetelten állnak egymás mellett, ahogyan az egyes családtagok között is hatalmas a távolság. Ebben a regényben nincsen főszereplő, pontosabban mindenki az. Minden egyes fejezet egy új meggyőződés, egy új trauma, a múltbeli bűnök és bűnesetek egy újabb perspektívája.

Az olvasó detektívként követi az elejtett nyomokat, de nem annyira a gyilkosságok felderítése motiválja, hanem inkább az emberi kapcsolatok feltárása. Ez azonban lehetetlen vállalkozás, hiszen maguk a szereplők sem találják a kapcsolódási pontokat egymáshoz és a világhoz. Bár a fülszöveg egy jó krimit ígér, és annak a reményét, hogy a végén „összeáll a nagy, drámai egész”, ez korántsem ilyen egyszerű. Felfejthető ugyan a múlt egy része, ám továbbra is homályos és nehezen átlátható marad. Éppen ezért ez a mű másfajta olvasást igényel, mint a klasszikus regények. Folyamatos vissza-visszalapozgatást, vagy újraolvasást követel befogadójától, akiről időközben elválik, hogy vérbeli oknyomozó-e vagy megelégszik a megértés morzsáival. Utóbbira egyébként mindenki rákényszerül, mivel a történet egyik üzenete, hogy a krimik sem olyan egyszerűek, mint ahogy azt megszoktuk: nincs egyetlen megoldása a bűneseteknek. „Semminek sincs egyetlen oka. Mindennek sok gyökere van, az eseményeknek sok eredője van, sok helyről szívják magukba az erőt és a mérget.”(169.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Forgách Kinga, Litera.hu, 2016. július 8.

2016-07-08 14:54:31
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ