A fordító fájó szíve (Magyar Nemzet)
(kiadvány: Isteni Színjáték)

Nádasdy Ádám kilenc évig dolgozott a Komédia új magyar fordításán. Nagy várakozás előzte meg a mű megjelenését, hiszen a fordító egy-egy részletet már közzétett folyóiratokban, illetve az Élet és Irodalomban egy hosszabb tanulmányt is közölt, amelyben összefoglalta a fordítás közben követett elveit. Nyilván ennek a várakozásnak is köszönhető, hogy a budapesti tavaszi könyvfesztiválon hatalmas tömeg gyűlt össze a könyvbemutatóra, majd utána a dedikálásra.

Ezt a felfokozott várakozást az is erősíthette, hogy az előzményekből kiderült: a készülő új fordítás verses ugyan, de nem rímes, tehát nem követi, mint Szász Károlyé vagy Babitsé, a dantei tercinát. Babits fordítása egyértelműen klasszikus darabbá vált, ezt tanúsítja többek között sok-sok kiadása, és az is, hogy a jegyzeteket ugyan utólag kipótolták egyes szerkesztők, illetve kiadók, de megőrizték a Babits által adott eredeti jegyzeteket is. Nagyon nagy bátorság és elhatározottság kellett ahhoz, hogy Nádasdy Ádám szakítson ezzel a tercinás hagyománnyal, és új megoldást válasszon. Előszavában a fordító meggyőzi olvasóit arról, hogy választása nem a mindenáron való különbözésből fakadt. Számolt ugyanis azzal, hogy Dante költeménye annyira tömény, és oly sok információt hordoz, hogy lehetetlen egyszerre eleget tenni két jogos kívánságnak, vagyis a formai és a tartalmi hűségnek. A magyar ugyan szerencsére azon nyelvek közé tartozik, amelyek megengedhetik maguknak az endecasillabo és a dantei rímhármasság visszaadását, de a rímek kedvéért sokszor fel kell adni valamit a tartalmi értékekből. Ez hosszú egyeztetést kívánna, és még a jegyzettel együtt sem ütné helyre a főszövegben található kényszerű egyoldalúságokat. Ezért mondott le Nádasdy Ádám is fájó szívvel a dantei versformáról, és választotta helyette a hatodfeles jambust; így – mint maga meg is jegyzi – műve kissé inkább Madáchra emlékeztet, mint Aranyra. Tulajdonképpen a régi magyar fordítók is számoltak ezzel a kihívással, és azért akadt közülük már néhány, aki hasonlóképpen döntött, így például Radó Antal, aki őszintén bevallja, hogy bátorította két irodalomtörténész, Péterfy Jenő és Imre Sándor véleménye is, akik elismerték ugyan Szász Károly érdemeit, de mégis úgy látták, hogy a tartalom lelkiismeretes tolmácsolása és a „szövevényes rímelés bilincsei” együtt szinte lehetetlenné teszik a sikeres munkát.

Nádasdy Ádám végigtanulmányozta az összes régi magyar fordítást és a külföldi (főleg angol és német) példákat is, ahol szintén egyáltalán nem ritka a prózai vagy a rímtelen verses fordítás; Babits iránti csodálatunkat tehát egyáltalán nem csorbítja, hogy ő más utat választva látott hozzá óriási munkájához. Ezt nemcsak a fordításra értem, hanem a kommentárra és mellékletekre is, amelyek a jelenlegi dantisztika csúcsteljesítményeinek áttanulmányozásával születtek, és a lehető legjobban segítik az olvasót a mű megértésében és élvezetében.

 

Megpróbálom egy példával megvilágítani, hogy mire gondolok. A Pokol talán leghíresebb és legszívszorítóbb epizódja az, amikor a szerelem bűnöseit kergető szélviharban Dante találkozik Francesca da Riminivel. Az asszony beszámol arról, hogyan lett neki és sógorának halálos csapda a közös olvasás.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szörényi László, Mno.hu, 2015. május 25.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 21.

2016-05-25 16:45:06
Radnóti Sándor
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját...
SMITH, ALI
Fordította: Mesterházi Mónika
Egy reneszánsz festő az 1460-as évek Itáliájában. Egy kamasz napjaink Angliájában. Egyikük a művészekre nehezedő társadalmi elvárásokkal küzd, másikuk a gyásszal. Francesco del Cossa élet és halál között...
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ