Turi Tímea: Háttérbe szorítani a személyes ízlésemet. Interjú (Litera)

Pozitív diszkriminációra ma épp a régivágású folyóirat-kultúrának van szüksége, amikor az intézményrendszer támogatottsága megkérdőjeleződik, amikor az olvasók az információáradatban elbizonytalanodnak. - Turi Tímeával beszélgettünk a 2016-os Körkép antológiáról.

Fel vannak sorolva a folyóiratok, amelyekből a kisprózákat válogattad. Van-e esetleg hagyománya annak, hogy ezeket figyeled, vagy ez teljes mértékben a te döntésed? Nem gondoltál arra, hogy érdemes volna online felületekről is válogatni, mert bár ritkábban, de előfordul, hogy egy offline orgánum online változatán jelenik meg egy-egy szépirodalmi szöveg?

Volt erre példa. Koszta Gabriella novelláját a Műút online felületéről válogattam az antológiába, a szöveg a nyomtatott Műútban nem jelent meg, csak a portálon. De az egyszerűség kedvéért a felsorolásban csak a Műutat tüntettem föl. A folyóiratból való válogatás hagyomány a Körképnél, de tudatos választás volt, hogy ezt a hagyományt folytatom, és nem változtatok rajta nagyobb arányban az online irányába. Nem érzem azt, hogy az online felületek emancipációra szorulnának: az az igazság, hogy sokkal mozgékonyabbak, sokkal többekhez el tudnak érni, mint egy-egy klasszikus print folyóirat. Pozitív diszkriminációra ma épp a régivágású folyóirat-kultúrának van szüksége, amikor az intézményrendszer támogatottsága megkérdőjeleződik, amikor az olvasók az információáradatban elbizonytalanodnak. De az a fajta szelekció, az a fajta szerkesztőségi munka, ami ezekben a műhelyekben folyik, nem váltható fel a más erényekkel bíró online világgal. De nem is konkurensek: a gyakorlat azt mutatja, a legtöbb irodalmi orgánum kettős struktúrájú, van egy print meg egy online felület, működik a munkamegosztás.

Először szerkesztetted te az antológiát. Mennyiben próbáltál az elődeid tapasztalataira-gyakorlatára támaszkodni, vagy éppen elrugaszkodni attól?

Egy kikötésem volt a magam számára a munka kezdetekor: amennyire csak lehet, ne válogassak be regényrészletet az antológiába. Ennek nem tudtam maradéktalanul eleget tenni, rengeteg a határterület a novellaciklus és a regény között. Ha egy szövegről csak a felkérőlevél elküldése után tudtam meg a szerzőtől, hogy regényrészlet volt, akkor már maradt; de a célkitűzésem mégis ez volt. Hogy olyan szövegeket válogassak be, amelyek önmagukban kerekek.

Nem volt célkitűzés, de utólag úgy látom, hogy megengedőbb voltam az esszék irányába, és így olyan nagyon fontos és szép szövegek kerülhettek a könyvbe, mint például Márton László vagy Ungváry Rudolf írása.

Milyen szempontok szerint válogattál? Figyeltél esetleg olyan tényezőkre is, mint az életkor vagy a nemek aránya, vagy pusztán az esztétikai szempontok voltak előtérben?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Litera.hu, 2016. augusztus 9.

2016-08-09 13:27:20
Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a...
Dragomán György
A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről.
Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.
Radnóti Sándor
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját...
RAJK LÁSZLÓ
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ