Korunk lenyomata (Magyar Szó)

A regényközpontú magyar irodalomban a novella mostohagyereknek számít, erről árulkodik egyrészt az, hogy sokszor már maguk a szerzők regényként aposztrofálják novellaciklusukat, másrészt az, hogy az olvasók gyakran regényként olvasnak egy novellafüzért, leginkább pedig mégiscsak az, hogy a regényhez (akárcsak az értekező prózához és a vershez) mérten jóval kevesebb novelláskötet jelenik meg irodalmunkban. Ez bizonyos mértékben magyarázható a novella összetettségével: a novella nem tűri a felesleges mondatokat, tömören kell ábrázolnia egy teljes világot, néhány oldalba sűrítve elmondania egy fordulatos történetet, egyaránt érzékeltetni közben emberi viszonyokat és társadalmi hátteret. A regény dominanciáját sokban segíti a műfaj könnyebb eladhatósága, ami a kiadóknak nem mellékes szempont, ugyanakkor a szakmai megítélés is: a magyar irodalmon belül kimondatlanul is érvényes az a megítélés, hogy csak akkor számít befutott írónak valaki, ha egy nagyregényt tett le az asztalra. A novellák zömében az egyre nehezebb helyzetben lévő folyóiratok hasábjain olvashatók.

Az elmondottak hatványozottan alátámasztják a Magvető Kiadó gondozásában megjelenő Körkép és a Magyar Napló kiadásában napvilágot látó Az év novellái című antológia létjogosultságát a könyvpiacon. Mindkét kiadvány igyekszik valamiféle keresztmetszetét nyújtani az előző év folyamán folyóiratokban megjelent novelláknak. Majdnem teljes képet a mai magyar kisprózáról akkor kapunk, ha mindkét antológiát kézbe vesszük, hiszen annak ellenére, hogy mindkettő valamiféle teljességre törekszik, különböző hagyományokból merít, egymástól eltérő poétikai eszközökkel íródott műveket vonultat fel oldalain, az átjárás közöttük minimális – idén Kötter Tamás Egy sziget lehetetlensége című novellája, és még két szerző, Ferdinandy György és Jászberényi Sándor, különböző novellákkal szerepel mindkét antológiában.

A Körkép 2016 37 mai magyar író kisprózáját tartalmazza. Az előző évekhez viszonyítva a legnagyobb változás az antológia kapcsán az, hogy Király Levente helyett az idei válogatást Turi Tímea végezte. A szerkesztői váltás nem hozott nagyobb változást az antológia jellegében, a tavalyi Körképben megjelent szerzők közül 16 az ideiben is jelen van, mellettük tehát 21 „új” kapott helyet, ami többé-kevésbé megfelel a korábbi évek arányainak, talán annyi tartalmi változás történt, hogy az idei válogatásba több esszéisztikus jellegű próza is bekerült, ami külön színfoltja a magyar novellának.

Akárcsak elődei, a Körkép 2016 is elsősorban a mai magyar novella tartalmi és formai sokszínűségét hangsúlyozza, a kötetben egyaránt megtalálhatóak családtörténetek, történelmi jellegű írások és korunk társadalmi viszonyaira reflektáló művek. A novellák változatosságára utal továbbá, hogy egyaránt jelen vannak a sallangmentes tárgyszerűséggel elmesélt történetek, a lírai hangvételűek, a humorosak és a formai lehetőségekkel kísérletező alkotások is. Érdekes, hogy a Körképből – akárcsak Az év novelláiból – évről évre kimaradnak a tudományos-fantasztikus, a horror, a fantasy, a krimi és a hasonló jellegű novellák. Felmerül a kérdés, miért? Ilyenek nincsenek a kortárs magyar irodalomban, vagy nincs köztük antológiadarab, vagy peremműfajnak számítanak, vagy a szerkesztők és kiadók nem tartják őket fontosnak, esetleg nem illenek be az antológiai koncepciójába? Szeretném hinni, hogy az utóbbiról van szó. A prózaantológiákban többnyire a társadalmi kérdéseket taglaló, olykor kissé abszurdba hajló (bár ez is ritkaság) novellák élveznek elsőbbséget.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Sándor Zoltán, Magyarszo.com, 2016. szept. 8.

2016-09-08 19:23:55
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ