„Otthonos embertelenség” (Magyar Szó)

A költőként ismert József Attila-díjas szerző, Győrffy Ákos egymás után két prózakötettel jelentkezett, legutóbbi címe A hegyi füzet.

„Megkezdtem ezt a füzetet.” Ezzel a mondattal kezdődik a könyv, amiből az „Isten nevében kezdem el”-jellegű felütés jut eszünkbe, vagyis hogy naplóról lesz szó. Nem tévedünk, valóban naplót olvasunk majd, keltezés nélküli följegyzéseket. Hamarosan világossá válik, hogy, miként a naplók zöme, ez se „belső használatra” készült, hanem a közönség számára, túl a hevenyészett bejegyzéseken, költői fegyelemmel és figyelemmel megfogalmazott szövegben hívja párbeszédre az olvasót a füzet. A napló nem csupán rögzít és közöl, önvizsgálatra serkent és az önmegismerés céljából sarkallja a szerzőt egyfajta belső, tudatalatti merülésre, hanem saját története is van. A megformálás története szerint a napló ugyanis egy világoskék fedelű füzet, amelyet a szerző egy feltört hétvégi házban talált, a házat kitakarította, időnként az ismeretlen tulajdonos lakhelyén időzik, és ír a füzetbe, hogy megtudja, voltaképpen mit keres ott. Illetve, mit keres önmagában. A világban. Innét kezdődik a napló metafizikai története: az idegen hétvégi házban töltött idő a szerzőnek egy külön életet jelent, elképzelt életének puritán terepét. A Börzsönyben álló épület ablakpárkányára szálló pillangó képe – „Egy mondatnyi lepke.” – mert egyetlen mondat papírra vetése után elröpült, a tisztaságot idézi a reggelenként nyitva hagyott ablakkal egyetemben a szerzőben, egyben keserű revelációt: „Ami bennem egyedül tiszta, az nem én vagyok.” (8. o.)

Az elképzelt élet helyszíne, az erdei ház, amit ideiglenes bitorlója mások előtt is nyitva hagy, meg maga az erdő, előhívja a valós élet reflexióit, a szorongást, a lehatároltságot, a menekülést, ami a szerzőnek az önmaga előtti rejtőzködésben kulminálódott, ennél fogva nem volt esélye önmaga megismerésére, amire talán a virtuális élete, a naplóírás ad alkalmat. Viszont, van-e egyáltalán esély a felejtésre és a gyógyulásra? A gyermekkori evidenciákat a felnőttkori kérdések és kételyek váltották föl az évek során, és kétféle perspektíva, a felnőtti és a gyermeki leginkább álmokban kopírozódik egymásra, mintegy sűrítménybe tömörítvén a tapasztalatokat, valahonnét az elképzelhetetlen jövőből vetítve hátra őket, pontos, egyben poétikus megfogalmazásban rögzítve a tépelődéseket: „Újra és újra megdöbbenek, amikor azt tapasztalom, hogy él bennem valaki, aki képes értelmezni helyettem az események rejtélyes láncolatát. Másként, mint egyfajta őrangyal, nem tudom elképzelni. Némán áll a hátam mögött születésem óta. Éjsötéten csillogó, gyönyörű szemeivel figyel.” (15. o.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Fekete J. József, Magyarszo.com, 2016. okt. 2.

2016-09-29 14:51:47
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének....
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ