A mi kis falunk - A Szűz Mária jegyese című novellaciklus szerzőjével, Milbacher Róberttel beszélgettünk (Vasárnapi Hírek)

A káromkodás lázadás az állandó alávetettség állapotában- Saját nyomorúságukon is képesek nevetni az emberek- A legjobb első prózakötetnek kijáró Margó-díjat idén elnyerő Szűz Mária jegyese című novellaciklus szerzőjével, Milbacher Róberttel beszélgettünk 

– Fenik már önre a késeiket a falujabeliek, netán perrel fenyegetőznek, mint annak idején Grecsó Krisztián esetében, akinek Pletykaanyujában magára ismertek a szegvári emberek, és amit olvastak, sértőnek találták? 

– Gyerekkorom színhelyének, a Kaposvár közeli Nagybajomnak a figuráiról mintáztam a kötet alakjait. Többségük ma már nem él, de a visszajelzések alapján arra következtetek, a túlélők próbálják megtalálni a könyvbeli szereplők „eredetijét”. Édesanyámnak mindenesetre még nem mondták a faluban, mekkora nagy gazember a fia. 

– A meg nem nevezett falu „mesemondói” többnyire a kocsmában tromfolnak egymásra, koncentráltan mások szexuális kalandjait taglaló történeteikkel. Gyerekként ön ennyire szorgalmasan járt az ivóba, hogy aztán a krónikásuk legyen?

– Alkalomszerűen, de kamaszként dolgoztam postásként is, előfordultam mindenfelé, meg hát ezek a figurák elég ismertek voltak az egész faluban. De kiábrándító leszek: a szereplők nem feleltethetők meg konkrétan senkinek sem, a történetek pedig egytől egyig színtiszta kitalációk, az én agyszüleményeim, az egykor hallott történetfoszlányok továbbszövései. Bár amikor apám elolvasta a könyvet, azt kérdezte, honnan tudsz te ezekről, mert minden így volt.

– Faluban nőtt fel, falun lakik most is, egy interjúban mégis azt állította, falusi embert még soha nem látott. Hát mégis kik laknak a kistelepüléseken?

– Nagyon nem szeretem a sztereotípiákat, amik például annak a közhelyszerű képzetét adják: milyen is a falusi ember. Ezek főleg olyanok képzete, akik a fővárosban vagy más városokban élnek, általában értelmiségiek, és soha nem jártak falun. Ezen próbáltam ironizálni, mert a falusi ember ilyen is meg olyan is – például én is falusi ember vagyok meg a Gombosszegen élő Nádas Péter is.

– És amellett, hogy „bejárós” Pécsre, minek számít? Gyüttmentnek?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Rácz I. Péter, Vasárnapihírek.hu, 2016. nov. 14.

2016-11-14 14:26:13
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ